Kicsikém verekszik, hajat tép, gyerekeket, minket ütöget. Miért? Másfél éves és nincs körülötte stressz. Fogzik jelenleg, de nagyon vad lett! Normális ez így?

Elég normális, gondolom a düh egyik levezetése, ez nyugodtan lehet agresszio, de neked kell a határokat megszabni. Adjál másik utat neki a düh levezeésére, pl üsse meg a macit, toporzékoljon vagy ami neked elfogadott (te mit teszel ha mérges vagy?).

Ha neked nem elfogadott az ütés stb akkor egyszerüen távolitsd el a helyszinröl elözd meg az ütést.

pl együtt játszik másik gyerekkel. egyszerüen mond meg amikor la´tod hogy ütésre indul, vagy bántaná a gyereket ha megüti a másikat akkor ti elmentek onnan, vagy neki mögötted kell játszani. ha már megtörtént a baj akkor megnézed a másik gyereked megvígasztalod a tieddel meg nem törödsz. ha érdeklödve megy ekkor oda (mert lehet nem mérte fel mi van) akkor elmondod hogy a gézuka szomorú mert megütötted és ez fáj neki, nem szabad ilyet tenni, inkább simogasd meg.

amúgy az ütés lehet szeretet kimutatása csak nem tudja hogyan. ekkor ha ütésre áll a gyereked érdemes rögtön oda menni és simogatást mutatni mondani hogy szépen.

ha titeket megüt akkor egyszerüen lerakod a kezedböl, felállsz stb...

fogzásnak ehhez semmi köze nincsen.

amit soha ne tegyél egy ütésre ne felelj ütéssel. vagy is még a kezecskére popsira se csapj rá, ebböl csak maga az ütést jegyzi meg és nem csoda ha legközelebb megint ütni fog.

Valamilyen mértékig sok gyerek verekszik, anélkül, hogy baja lenne, és rosszak lennének a körülményei.

Felfedezte, hogy ezt is tudja csinálni, most pedig ez tetszik neki.

Jó esetben ez csak egy átmeneti állapot és le fog róla szokni.

Lányom is csinálta egy kis ideig, aztán elmúlt szerencsére.

Mikor megütött, akkor szomorúan néztem, mondtam nem szabad. Olyan volt, mintha le sem tojna, ütött tovább, de aztán csak elmúlt ez a hülye korszak is.

Elsö vagyok

kipróbáltad amit ajánlottem, hogy határt húzol és leteszed arréb teszed töletek, nem foglalkoztok vele ha ezt csinálja már az elsö esttöl?

vagy csak feltesezl egy kérdést kisírod magadat és a megoldás nem érdekel.

Nálunk is ez történik. Valószínűleg a pokol hetedik bugyrában fogok elégni a mostani divatos felfogás szerint, de amikor engem kezdett ütni, rúgni, harapni, akkor rácsaptam. Persze nem úgy, hogy fájjon, és elmagyaráztam, hogy nem szabad, nem jó, fáj, pont ilyen rosszul esett nekem is. Egyszer bepróbálkozott az apjánál is ezzel a "nem értek egyet, támadok" viselkedéssel, tőle is ugyanez volt a reakció.

Még annyi előzménye volt ennek, hogy néhány cumisüveg, és távirányító bánta a kis drága dührohamait.

Láss csodát, már nem támad, és nem vág földhöz semmit, amikor mérgelődik... Meg merem kockáztatni, hogy még lelki nyomorék sem lesz :).