Ti otthagyjnatok?

Vigyétek magatokkal

Miert ne vihetnetek?Az enyem 3 honaposan mar repult!Vidd magatokkal,Te is nyugodt vagy,a gyerek meg elnezelodik.

Én pont ilyen voltam az elsővel.Annyira féltettem,hogy esélyt sem adtam senkinek,hogy megmutassa ő is tud vigyázni rá,mert azt gondoltam,csak az jó amit tőlem kap.Aztán a másodiknál már rájöttem,hogy senki mellett nem fog éhen halni és olyan jó egy kicsit kimozdulni,úgy,hogy nincs velem a kicsi,mert igen is kimerül az ember,vagy ha nincs vele a kicsi hamarabb végez.

hó én ma hallottam arról a nagmamáról aki egy fakanalat beletört a gyerekbe...:S 14 hónapos a lányom és az apukáján kívül más még nem vigyáztt rá mert én is ,,furcsának" érzem a azokat akikre rá tudtam volna bízni. Ezek után... pedig nyilván nem gndolta az anyuka, hogy olyan elmebeteg az anyja, hogy ilyet meg tudna tenni. Akkor nem bízta volna rá. Én egyébként is első babás anyukakánt eléggé féltős vagyok. Sokszor megyünk látogatóba és imádnak is unokázni a nagyszülők, de midig együtt megyünk vele. Kiskorában amikor az apja vigyázott rá 1 órát az édesanyával epres joghurtot adott az anyósom a kicsinek 3 hónaposan... (persze kikészítettem mindent és reméltem, hogy végig alussza azt az időt, tudom, hogy a párom azt hitte az anyukája okosabb). A kislányom most tej és eper allergiás... Egyébként nagyon kis vidám és közvetlen, de nem is maradna nélkülünk sehol igazán. Szerencsére az apukája már beletanult és biztonságban van vele, ha itthon maradnak vagy együtt mennek el valahová. Viszont külső segítséget még sosem hívtunk és nagyon remélem nem is lesz rá szükség. Majd ha ő maga kéri, megy. Egyébként is dolgoznak a nagyszülők, szóval nem érnek rá. Sokat szoktunk azért kirándulni és néha sunyi módon olyankor amikor alvás idő van. Így A kis cukor manónk elalszik miközben mi beszélgethetünk nagyokat. Ez nekünk tényleg jó és a kislányom pedig nem lett szerencsére félős vagy hasonló. Nagyon kis talpraesett és úgy mosolyog mindenkire mintha el akarná lopatni magát:)