Kihez forduljak? Aggódom, hogy baj van a babámmal. Mit gondoltok?
a védőnő és gyerekorvos, annyit mond: "ilyen, és kész".
Hát én már nem tudom,hogy higyjek-e nekik. Teljesen kivagyok már merülve.
Szóval: 7,5 hónapos, gyönyörű nagylány. 8 kg és 69 cm, közel 4 kg-mal és 55 cm-re egészséges terhességből komplikációmnetes hüvelyi szüléssel lett meg a drágám.
Az első két hónap alatt semmi gond nem volt, azt leszámítva,hogy nehezen aludt el, és éjszaka is gyakran kelt. Majd 3,5 hónapos korában valamitől elkezdett fájni a hasa, és egész álló nap és éjszaka is orákat üvöltött végig:(:(Voltunk kivizsgáláson, semmi bajt nem találtak, és amilyen hirtelen kezdődött olyan hirtelen abba is maradt.
Örültem,hogy túl vagyunk a nehezén, mozgásfejlődésben is előre volt, 3 hónaposan kezdett hasról hátra forogni,majd nagyjából kéthetente elkápráztatott valamiylen új mozgásformával. Most már mászik, ül, áll, és az ágy mellett lépeget is. Azt hittem,majd ez meghozza az áttörést, és vége a nyűglődésnek.
De nem, egész nap csak rajtam lógna, ha nem ülök mellette,vagy nem fogom, képes lenne egész álló nap visítani.
A babakocsiban, az autóban ugyanez a helyzet.
Végre itt a jó idő, jó lesz a kertben a pléden ücsörgöni, játszani. Na ez is szép elmélet volt, a gyakorlatban 10 percig tetszett neki,majd jött a visítás. És semmi de semmi nem köti le. Van egy nagyobb tesó is, akivel azért néha nem ártana játszani,vagy a lakásban rendet rakni,de lassan oda jutunk,hogy semmit,de semmit nem tudok tőle csinálni. EGyfolytában csak a sírás. Már az ablakokat sem merem kinyítni,mert aszomszédok rákérdeztek már,hogy mi baja ennek a gyereknek, hogy mindig sír.
Most is ki kellett teregetnem egy adag ruhát, de olyan sírásba fulladt az egséz,mire végeztem, pedig ott volt mellettem, hogy alig lehetett megvígasztalni.
Mit csináljak? Teljesen tanácstalan vagyok. Kezdek kicsit besokalni, merz ez megy minden egyes áldott nap:(:(
válasza:
válasza:Nekem akkora mákom volt.Lányom volt ilyen kicsinek...az őrület kerülgetett!!Komolyan már azt hittem velem van a baj..Én csinálok valamit rosszul, vagy nem bírok eleget.Körbe néztem a családban és egyszerűen úgy éreztem egyedül vagyok a problémámmal.Hónapokon át folyamatosan csak a sírás ment.Ilyen 10 percekig volt el ő is miután helyet változtattunk, de ennyi.Neki is borzasztó gyors volt a mozgásfejlődése, még nem volt 7 hónapos amikor már bútorok mellett járt.Mikor teljesen megtanult járni, ami 11 hónapos korára következett be, utána volt egy mondhatni nyugis fél évem...aztán meg jött és még tart is a dackorszak..de most már felsóhajthatok, mert úgy érzem lecsengett..csak kisebb hisztik vannak.Ezzel szemben a kisfiam, aki 4,5 hónapos teljesen az ellenkezője.Tényleg csak akkor sír ha baja van.Eszik, alszik, kakil, mosolyog, úgy ahogy a nagykönyvben meg van írva.Pedig nagyon ki voltam szülés előtt, hogy megint végig kell csinálnom azt a bő fél évet, amit a hátam közepére sem kívánok..de nem így lett.
Na 1 szónak is 100 a vége.Ne aggódj, a babáddal tényleg nincs semmi baj, csak jobban igényel téged.Remélhetőleg ha elkezdi majd felfedezni a nagyvilágot akkor majd jobb lesz!!
De addig is kitartás!!
válasza: válasza:Lányom 4 hónapon keresztül csinálta ugyanezt. 7-11 hónapos koráig. Amint elmozdultam mellőle üvöltött. Egész álló nap a habtapin ücsörögtem és játszottam vele. A kaját már rendeltük pedig nem tehettük volna meg anyagilag. Én hullámzóan éltem meg ezt a 4 hónapot...volt, hogy sírtam. Ráadásul tél volt alig tudtunk kimozdulni.
Rendmániása voltam de semmit nem tudtam csinállni csak ha fogom a kezembe.
Sok oka lehet ennek...szerintem több dologból állt: fogzás, szeparációs szorongás.
Most 13 hónapos a lányom...még mindig szereti ha cipelem a 10kg-os fenekét, de már eljátszik egyedül is. 2 hete jár magától és ez is tetszik neki...valamikor kapálózik, hogy tegyem le (azt hittem soha nem lesz már ilyen és még 20 évesen is cipelhetem a karomon:D)
Ez nehéz időszak együtt érzek veled. Nem gondolom, hogy bármi szervi problémája lenne a lányodnak. Egyszerűen túl sok minden történik..mozgásfejlődés, kitárul a világ, és ez neki rémisztő lehet. Próbálj meg higgadt maradni..ha nem megy, rakd be a kiságyába, menj ki a levegőre és vegyél mély lélegzetet.
Előbb vagy utóbb, túl lesztek ezen az időszakon, és Te fogod hajkurászni a lányodat, hogy végre kapj egy ölelést.:)
válasza: válasza: válasza:jaj, anya...hát hiányzol neki. Olyan jól lehet ülni az öledben, lógni a nyakadon! Az hogy ez neked nem jó....evvan! :)))
Vedd az öledbe, sétálgassatok a kertben, udvaron, nézegessétek meg a hapcivirágokat :), szedjetek marokszám füvet, vagy kavicsot. Valami csak felkelti az érdeklődését, és akkor már kicsit könnyebb lesz neked. Hamarosan levonul ez a mamahiány, és ha elkezd jobban totyogni, nem fog rajtad lógni, sőt....az én 15 hós legényem, már nem mászik a nyakamba, az ölembe, mert csak megy, megy....
Köszönöm nektek!!!
ÉS akik szerint el lett kényeztetve, az téved,mint írtam van egy nagyobb 28 hónapos tesó is.Ha akartam volna se tudtam volna,minden nyikkanásra ugrani.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!