Tudom, hogy nem kellene. Csak én vagyok így?

Másfél éves kislányomnak ha mondom nem szabad, felemeli a mutató ujját, jobbra-balra dönti, és mondja nem-nem, de ugyanúgy csinálja tovább.

Ha elterelem, gyere nézd itt van a kacsa, akkor jön nézi és mondja háp-háp... és el is van felejtve :)

Próbálkozz Te is ezzel. Nem azzal van baj, hogy veled nevet, mert az jó, csak így hitelét veszti a nem szabad kifejezés!

Hasonlóképp vagyok.

Én azt imádom mikor elkezdi rágcsálni az ujjam. Most jól rászoktatom, hogy lehet, de ha egyszer kinő a foga...

A hajamat is szokta tépni, meg mikor matat az arcomon, bele akar nyúlni a számba, orromba, ki akarja szedni a szemgolyóm az üregéből, na ezt már nem hagyom, de én is nevetek rajta.

Mondjuk van már pár dolog amit a kezdetektől tiltok, pl. nem foghatja meg se a mobilom, se a TV távirányítót és nem ütögetheti a lábával-kezével a klaviatúrát. Most még nem érti, de ami nem, az legyen az elejétől fogva is nem.

A hajhúzásért azért nem szólok, mert azt szeretem, csak az a rossz amikor erősebben húzza, de ezt még nem tudom neki elmagyarázni.

Elhiszem, hogy akkor is cukin fog nézni, de ő még csak a kiságyában csinál kuplerájt.:)

Mondjuk én nem röhögöm el magam, ha azt mondom hogy nem szabad, csak éppen ezt nem sűrűn mondom.:)

7-es, te a sátánt írtad le???

Fél éves a lányom, már előre félek mi lesz, ha rám is ez vár, mert most olyan cuki, de jövő ilyenkorra már biztos hisztimaca lesz :)