Mit csináljak, ha teljesen döntésképtelen vagyok és fogalmam sincs, hogyan tovább?
19 éves vagyok. Fura, de az életemben sosem kellett komolyabb döntéseket hozzak, mindig megtette más helyettem. Nem vagyok határozott, mindig más mondta meg, mit tegyek és ez nekem jó volt. De most terhes vagyok...
Nem tudom, hogyan tovább.
Egyetemre járok, amit igazából nem szeretek, mikor végzősként szakot kellett választani, a tatám azt mondta, hogyha elkezdem ezt a sulit, akkor olyan lakást vesz nekem, amilyet csak szeretnék és fizeti az összes nyári utazásomat (elég nagy világjáró vagyok). Szóval ez motivált, mást meg sem néztem.
De most nem bízhatom ezt a döntést másra és teljesen kész vagyok idegileg, mióta tudok a babáról. Néha örülök neki, meg elképzelem, hogy milyen édes lenne, vagy pl. már azt is kinéztem, milyen babakocsink lenne. Utána meg eszembe jut, hogy mi van, ha valami baj történne vele, vagy velünk. Ráadásul a barátom nem éppen "baba kompatibilis", vagyis gyűlöli a gyerekeket és mikor egyszer szóba került, akkor ő mondta, hogy sosem akar babát, mert büdösek és hangosak... Neki még nem mondtam el, hogy terhes vagyok.
Tudom, hogy el kell, de félek a véleményétől, attól, hogy mit mond majd. Ennyire még sosem voltam kétségbeesve. Felnőttem, mégis egész életemben mások oldották meg a problémáimat.
Ilyenkor eszembe jut, hogy mégis milyen anya lennék, ha még egy számlát sem fizettem be egyedül, vagy egy ebédet nem főztem meg... De aztán látom a legjobb barátnőimet a babáikkal és olyankor úgy érzem, én is tudnék úgy élni, ahogyan ők.
válasza:te egy 19 éves GYEREK vagy, szóval ne szülj.
minek? tatádnak? majd ő megmondja hogy neveld?!
nincs azzal baj, ha valakinek fizetnek egy kecót, de te konkrétan lótúrót se tudsz az életről.
párod? "vagyis gyűlöli a gyerekeket és mikor egyszer szóba került, akkor ő mondta, hogy sosem akar babát, mert büdösek és hangosak"
"mégis milyen anya lennék, ha még egy számlát sem fizettem be egyedül, vagy egy ebédet nem főztem meg" gratula 19 évesen.
szóval kérlek ne szülj, amíg ilyen dedós vagy!
válasza:Azért a gyerekvállalás nem éppen "milyen édes lenne, vagy pl. már azt is kinéztem, milyen babakocsink lenne."
Baromi fárasztó is az elején. Nagyon nehéz az első pár hónap/év.
Ezt egyedül, ilyen önállótlanul nem tudom, hogy tudnád végigcsinálni.
El tudnád magad tartani egyáltalán? Szeretnél egyedülálló anya lenni? A lakásban maradhatnál egyáltalán? Munkahelyed lenne?
válasza:Nem fognak a pokolra átkozni most sem, ha ebben a döntésben is kérsz segítséget. Főleg a szüleidtől, akikre amúgy is "rátartozik", ha lesz egy unokájuk, és számítasz a támogatásukra.
A barátoddal is közölni kell, lehet hogy másképp látja a dolgokat, ha arról van szó, hogy az ő gyereke növekszik a hasadban. Mikor idegenekről van szó, könnyű ítéletet mondani.
Pl. én nő létemre nem vagyok oda a babákért, és sose leszek olyan, aki tépi fel a babakocsi tetejét, hogy ügyülügyübügyilbabuci. Konkrétan utálom az ilyen embereket.
Ettől függetlenül a sajátjaim imádom, és ölni tudnék értük. Sose lennék képes elvetetni a saját babámat.
Ha tisztában vagy azzal, hogy kire számíthatsz, ki mit javasol, már könnyebb betájolni, hogy mi legyen. Tudsz irányt keresni, hogy merre tovább, pl. halasztanod kell egy évet, vagy még évkezdés előtt túl akarsz lenni mindenen, stb.
Mert bármennyire is nehéz egy ilyen döntés, mégis csak meg kell hoznod záros határidőn belül.
Egyszer úgy is túl kell esned azon, hogy elmondd, jobb minél előbb túlesni rajta.
Azért van fogalmam a gyereknevelésről, mivel van egy 3 éves féltestvérem és a két legjobb barátnőmnek is nemrég lett babája.
Az utolsó két válaszolónak köszönöm szépen a normális stílusban írt választ.
válasza:ja egy tápszert azért meg tudnál csinálni? hisz főzni se tudsz.
a gyereknevelés nem az, hogy átmész barátnőhöz és megnézed a gyereket két órára.
pasidra nem számíthatsz, munkád nincs, végzettséged nincs, csak az van, amit a segged alá toltak.
Azért nem kell ennyire lenézni...
Persze, hogy képes vagyok tápszert csinálni.
Nem biztos, hogy a barátomra nem számíthatok. Mint írta az egyik válaszadó, más az, ha az ember saját gyerekéről van szó.
Igen, csak az van, amit a családomtól kaptam. Autó, lakás, földek. A legtöbb ember egész életében ezért dolgozik...
Munkám lenne a későbbiekben, meg juttatásokat kapnék ugyanúgy, mintha dolgoztam volna ezelőtt.
válasza:Jaj, már megint a "földbirtokos" kiskirálylány csak új sztorival?
Mar majdnem bekajáltam...
Nem hinném, hogy kiskirálylány vagyok azért, mert a családi vállalkozás miatt földeket írattak a nevemre.
De ha a kérdésre képtelen vagy válaszolni, akkor nyugodtan böngészhetsz tovább. A kötözködéssel nekem nem segítesz, most nem igazán erre van szükségem.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!