Egy nő, egy anya amikor várandós a gyerekével biztosan sokszor elképzelni milyen lesz a gyereke amikor felnő?

Azon túl, hogy ne legyen beteg és legyen boldog, semmi konkrét elképzelésem sincs. Még pici ahhoz, hogy lássam, miben tehetséges, mi megy neki, hogy akár ebből következtessek, hogy "mi lesz, ha nagy lesz".

Nincsenek olyan beteg vágyaim, hogy ezt vagy azt (orvost, ügyvédet, sportolót...stb.) nevelek a gyerekből csak azért is.

Ennyire nem szaladtam előre, hiszen nem tudni,miben lesz tehetséges és miben nem. No meg mi fogja érdekelni.

Annyiért drukkoltam, hogy néhány fizikai adottságot kitől ne örököljön. Pl. az én hófehér, fényérzékeny bőrömet ne, a rossz minőségű fogaimat se, illetve az apja szemölcsös bőrét, valamint görbe hátát. Viszont annak drukkoltam, hogy ha lány, akkor a göndör hajamat örökölje. A férjem világító kék szemét is.

Szerencsénk volt, normál bőrtípus, a fogai szépnek tűnnek (még tejfogak). A hátdeformitás iskoláskorban derül ki, viszont akkor még visszafordítható, ezt egyelőre nem tudjuk.

A haja göndör, a szeme viszont smaragdzöld lett.

Eddig bejött minden, amiért drukkoltam, lassan 3 éves lesz. A fogát és a hátát pedig évek múlva tudjuk meg.

2 gyerekem van, a fiam 7 éves, a lányom 2,5 hónapos. Sosem gondoltam még bele, hogy felnőttként milyenek lesznek. Sőt, addig örülök, míg gyerekek lehetnek.

Nem szeretnék semmit rájuk erőltetni, max. támogatni, erősíteni azt, amiben tehetségesek lesznek.

Néha szoktunk viccelni, hogy választhat majd mi lesz, orvos mint az apja, vagy pszichológus, mint az anyja, de ha egyik sem, egy ügyvédi pályát még megbocsájtunk :D

Persze ez csak vicc. Részemről lehetne bármi, csak legyen boldog és tisztességes ember :)

Nem terveztem meg az életét, még itt lakik a pocakban, csak annyit tudok, hogy imádom :)

Mindkét gyereknél vártam, hogy szép göndör, barna haja lesz, barna szeme, mint apának. :) Mindkettő szőke hajú, kék szemű, mint én, de tény hogy szépek. Okosak is, ez az egy bejött. :)

Most várjuk a harmadikat, már nem ábrándozok rajta, hogy hogy fog kinézni, inkább kíváncsi vagyok, kitől mit örököl.

Milyen lesz, amikor felnő? Ez annyira nem derült még ki, de azért nagy vonalakban már sejthető, annyira nem picik. Mondjuk nem fogadnék rá, mi lesz a szakmájuk.

Van, ami borítékolható, pl. hogy az unokáim anyja biztos, hogy barna, szemüveges lány lesz. :D És nagyon, nagyon türelmes. :D

A lányom férje pedig egyenlőre úgy néz ki, hogy apa lesz. :D Aztán kamasz korban minden kiderül. :D

De ezeket nem lehet komolyan venni, az ő életük, ők fogják alakítani, hiába áltatjuk magunkat, mi szülők.

A faim tavaly még tűzoltó akart lenni (a Sam a tűzoltó mese kapcsán) az idén már a Simutrans nevű játék hatására inkább polgármester.

Én meg alkalmazkodom ehhez. Iskolába járni szeret, de tanulni kevésbé. Én meg nagy komolyan szoktam neki mondani, hogy ha polgármester szeretnél lenni, akkor ahhoz sokat kell tanulni! És nagy duzzogva de csak leül hétvégén a házi feladatokat megoldani. (Elsős)

Annyi váltáson vagyok én magam is túl az életben, hogy még nekem sincs fogalmam, merre terljem, ha esetleg kell majd terelni. Fogalmam sincs mi lesz az a készség, ami alapján szakmát kellene választani. És mi lesz az a szakma, amiből majd jól megél, és szereti csinálni.

Én még csak az első babámat várom de nemsokára megszületik. :)

Kislány lesz.

Nekem vannak elképzeléseim hogy milyennek szeretném őt.

Persze az első az, hogy boldog legyen és egészséges!

Belsőleg szeretném ha olyan lenne mint én, pl. azt szeresse amit én, legyen az ízlésünk egyforma. Természetben pedig nem is tudom mi lenne a jó, de nekem az nagyon fontos hogy egy hullámhosszon legyek vele és az érdekelje őt ami engem.

Külsőre a haja és szeme színe legyen olyan mint az apjáé: sötét legyen természetesen és legyen a haja nagyon erős vastag szálú de ne legyen göndör semmi esetre sem. Nekem festett fekete a hajam. Ám fekete hajjal születtem aztán kivilágosodott és újra besötétedett amúgy, de nem teljesen olyanra ami nekem tetszik ezért is festem.