Tapasztalatora lennék kíváncs akik 2 évesen bölcsődébe járatták gyermeküket? (válogatós, nem beszél, ragaszkodó)

Tapasztaltokat kértél, azt nem tudok adni, illetve az én fiam is válogatós, beszélni sem beszél sokat, néhány szót, viszotn nem mondanám kifejezetten anyásnak, de én beirattam bölcsibe. Szerintem jót fog tenni, hogy látja, hogy bizony azokat a fözelékeket is meg lehet enni és hátha jobban elered a nyelve :) mondjuk imádja a gyerekeket így bízom benne, hogy ott is jól ellesz majd. Nálad ez biztos nehezebb lesz, de ki tudja?

Ha otthon marad veled, lehet lassabban fog fejlődni ilyen téren, mert a gyerek a gyerektől jobban tanul.

De megértem, hogy aggódsz az egész miatt hogy lesz majd el, meg mit fog ott enni stb.

Nehéz ügy az biztos.

Kétévesen került a fiam bölcsibe. Inkább csak pozitív tapasztalatom van.

Beszéd: előtte is nagy dumás volt, most még többet beszél, mondókázik.

Evés: ott tanult meg önállóan enni, inni-pohárból.

Válogatás: itthon egyáltalán nem volt az, most talán egy kicsit az lett.

Ragaszkodás: itthon egyáltalán nem volt, mióta bölcsibe jár bújósabb, de egyáltalán nem vészes.

Pelenka: itt is, ott is az, a bölcsiben gyakran pisil bilibe, itthon csak néha-néha.

23 hónapos volt a lányom amikor elkezdtük a bölcsit. Épp akkor kezdett beszélni, úgyhogy ebben kicsit előrébb járt, de azóta még többet beszél (2 hónapja jár), nem tudom, hogy ez mennyire köszönhető a bölcsinek, mert neki igazából be nem állt a szája előtte sem, csak akkor még babanyelven nyomta. Az "igen" szót viszont tutira veszem, hogy a bölcsiben tanulta meg, mégpedig az evéssel kapcsolatban, hogy kér-e még. :)

Válogatós nem volt igazán, de a bölcsiben kezdetben sok mindent nem evett meg, de a beszoktatás után már ritka, hogy nem eszik rendesen.

Viszont ő borzasztó anyás. Elég ha csak annyit mondok, hogy közel-távol egyetlen rokonunk sincsen, mindenki 250 km-nyire van tőlünk. Így semmi segítség. Apuci sokat dolgozik, egész nap velem volt 2 éven át, és ha itthon is volt a férjem, akkor sem vette ki nagyon a részét a gyereknevelésből nagyon sokáig. Hab a tortán, hogy a lányom mellettem is alszik, mert a járástanuláskor komoly alvászavarai voltak és a mi ágyunk mellé tettük az övét, azóta nagyobb ágyban alszik ő is, a miénk mellett. Úgy alszik el, hogy simogatja a kezemet, éjszaka is sokszor a kezemet fogva alszik vissza. Szóval szerintem sejthető mennyire anyás a gyerek.

A beszoktatás nem volt fenékig tejfel és ha nem lett volna muszáj dolgozni mennem újra, lehet időközben feladom. 1,5 hónap volt a nagyon sírós rész, volt olyan délelőtt, amit átsírt, de szépen lassan megszokta, megnyugodott, hogy anya mindig érte megy, és már azt mondhatom, hogy szereti. :)

És én is sok pozitív változást látok egyébként rajta, annak ellenére, hogy már mikor a bölcsit kezdtük, akkor is egy ügyes-okos kislány volt. Egyedül evett, de pl pohárból bölcsiben tanult meg inni. Lehetett volna egyébként vinni neki itatópoharat, meg van is nekik, de én mondtam, hogy inkább tanulja meg, úgy is kínlódtam vele már egy ideje vele.

Úgyhogy ez ez nagyon nehéz időszak, de igazából a javára válik, főleg ha le van kicsit maradva önállóság, beszéd terén, szerintem sokat számít, hogy meg kell értetnie magát, nem olvasnak a szeméből úgy, mint te otthon. És a csordaszellem, az hogy látja, hogy a többi hogy csinálja is sokat számít.

És természetesen pelenkás még a lányom, olyannyira, hogy a bilire még csak rá sem hajlandó ülni. De biztos vagyok benne, hogy ebben a kérdésben is segíteni fog a bölcsi, hogy látja a többieket, hogy pisilnek. Mert látom, hogy nézi őket, kíváncsi, meg persze itthon is, de amikor egy ugyan olyan kicsit csinálja, mégiscsak más...

Az én fiam két évesen ment bölcsibe! Idén januárban kezdte. Én nagyon rá voltam görcsölve erre az egészre. Igazából megfigyeltem,hogy ha aki úgy gondolja,hogy a bölcsi mekkora trauma a gyereknek, az inkább saját magától fél. Inkább a szülőnek trauma, mint sem a gyereknek.

Bár az én fiam beszélt mire bölcsibe indult, de pl. nagyon gyatrán evett. Most 5 hónap után, a csoport egyik legjobb evője. Gyönyörűen eszik egyedül.

De mondhatnám az alvást is! Előtte a délutáni altatás kész tragédia volt, és volt 30-40 percig is elhúzódott. Ott megszokta, hogy megyünk aludni és kész. Most már itthon is kb. 10 perc alatt elalszik a saját ágyában.

És én azt is állítom,hogy igenis kell a gyerektársaság már két éves kor körül. Tudom, sok anyuka úgy gondolja,hogy ez hülyeség, de nem igazán van viszonyítása olyannak, akinek nem bölcsis a gyereke!

Most több, mint egy hetet itthon volt a fiam, mert beteg lett. Az első pár napban még el voltunk. Viszont úgy a 4. nap táján, amikor már kicsit jobban lett, hiába találtam én ki bármit, hiába vettük elő az összes kedvenc játékát, hiába csináltunk 48 darab gyurmafigurát, megunta. Látszott rajta,hogy nem poén neki,hogy velem, egyedül kell játszania. A bölcsiben meg már kezd mással is játszani, nem csak egyedül. És érdekes, ott nem unja a játékokat.

De a beszédre kitérve. Barátnőm szintén két éves fia elég keveset beszélt, amikor kezdte a bölcsit. Ő is kb. 5 hónapja jár és hihetetlen,hogy mennyit javult. Most már rövid mondatokat is mond!

Húú én rettegtem, hogy bölcsibe kell adnom két évesen. Nem beszélt csak kb 5 szót. Nagyon anyás volt, viszont rendkívül jól evett.

Valószínűleg az én rettegésemnek köszönhetően, nagyon nehezen szokott be, sokáig sírt reggelente, de csak nekem, miután én nem voltam ott már játszott is. Beszélni 2-3 hónap alatt megtanult, bár inkább csak itthon beszélt, ott sokáig (félévig) csak mutogatott. 2,5 évesen szobatiszta lett. Viszont ami negatívan sült el az az evése, sajnos azóta kb napfénnyel táplálkozik. Ez amolyan dac nála, pedig már 3,5 éves. Viszont ezek ellenére nagyon jót tett Neki a bölcsi, igazán vagány kis kölyök lett. Az ovikezdésnél is ő volt az egyik legügyesebb.

Szia.

Az én lányom 2 és fél éves.

Nekem is csak pozitívak a tapasztalatok.A beszéddel nincs semmi gond,előtte is beszélt sokat,most meg aztán főleg :)

Már nem válogat annyit itthon.Eddig nem ette meg itthon a gyümölcsöt,zöldséget,mostanában azért itthon is le megy pár falat.Mikor beírattam már bilizett,amióta bölcsibe jár,és ott van kis wc,azóta itthon is wc-zik :)

Imádja a gyerekeket,szívesen barátkozik,na meg hát,gyereknek gyerek a barátja!

Tehát szerintem szuper jó dolog a bölcsi :)