Elmondanátok a gyerekeiteknek, hogy a nagymamájuk daganatos beteg?

El

Mindenképp. Ne érje őket váratlanul a sok orvos, kórház, betegség, rosszullétek. A nemtudás miatt mindenképp töpengeni fognak, hogy valammi nem stimmel. Ne hagyd őket egyedül a félelmeikkel, jobb az őszinteség.

Igen

Én nem tudtam, hogy anyu nagyon beteg, csak azt, hogy valami miatt kórházban van. A következő információ az volt, hogy elhunyt, ennek már sok éve, de soha nem fogom megbocsátani, hogy nem tudtam elbúcsúzni. Szóval el.

Nem tudom pontosan mennyi idősek, de elmondanám. 18 voltam (tesóm 16), mikor nagypapám meghalt, de akkor már évek óta rákos volt, amit tudtunk is az elejétől fogva. Nagymamám akkor halt meg, amikor 16 voltam, az ő betegségeiről is tudtunk mindent, bár azt hozzáteszem, hogy ő már akkor súlyos beteg volt, mikor mi megszülettünk így sajnos ahogy nőttünk láttuk hogy lesz egyre rosszabbul. Saját peldankbol kiindulva nem hinném, hogy ezt egy gyerek előtt sokáig lehet titkolni, nagyon jó radarjuk van és előbb-utóbb úgyis észreveszik, ha valami nincs rendben egy szerettükkel. Én magam is krónikus beteg vagyok, nyilván rosszabb napjaimon is igyekszem összeszedni magam a gyerek miatt, de ha fajdalmaim vannak neki is el szoktam mondani, hogy anyának van egy betegsége, ami miatt most rosszul van picit, mivel már volt, hogy nem mondtam és rákérdezett illetve azt hitte miatta vagyok rosszul, pedig még csak 3 éves.

El, nekem nem mondták el 15 éves koromban és így sokkal megrázóbb volt, mintha tudtam volna róla.

Mindenképp mondd el, de ha bizonytalan vagy magadban, akár egy pszichológus segítségét is kérheted, hogyan közöld. Sok múlik azon is.

Természetesen elmondanám. 3 éves volt a kisfiam, mikor kiderült apukám daganata, az ő szintjén megbeszéltük vele, hogy a papája beteg és az orvosok próbálják meggyógyítani. Volt pár műtét, sztóma, kemó, amikről kevésbé részletesen számoltunk be neki, de nem titkoltuk el a betegséget.