Másfél éves gyerekemnek kiment a bokája, hogyan fog tudni újra járni? Szívem szakad meg érte.

Gyorsan túl teszi magát majd rajta.

Unokatesóm kb másfél-2évesen eltörte a combcsontját. Persze nagyon kellett rá figyelni de egy idő után megszokta és kevesebb ideig is volt fent neki mint 6 hét a gipsz. Utána mintha mi sem történt volna.

No para.

A mi sztorink: a gyerek bal lábát 2 naposan begipszelték. Dongalábbal született, minél hamarabb kezdik a kezelést, annál jobb. 6 hétig gipsz volt a lábán, amit hetente cseréltek. Minden héten kicsit kijjebb fordították a lábfejet. A gyerek megtanult átfordulni. A gipsz súlyával átbillentette magát.

6 hetesen megoperálták. Achilles ínt átvágták, majd újra összerakták. Újabb 3 hét gipsz.

Ezután úgynevezett abdukciós sínt kapott. 2 speciális cipő egy vállszélességű fémrúddal összekötve. Megtanult vele kúszni. Mire a mászáshoz értünk, addigra nappalra nem kellett a sín.

3 évesen újabb 4 hét gipszkezelést kapott a kislány, mert a sínből folyton kibújt. A gipsz nem volt akadály. Ugyanúgy ment oviba, játszótereztünk, futóbiciklizett, mászókázott a gyerek. Annyi volt, hogy a gipszre húztunk egy nagy, csúszásgátlós zoknit.

5 évesen egy nagy operációra volt szükség. 3 órát puzzle-ozott az ortopéd orvos a gyerek csontjaival a bal lábfejben. Utána természetesen gipszet kapott, és 4 hétig egyáltalán nem terhelhette a bal lábát. Szépen megtanult mankóval járni. Meg a jobb lábán szökdécselni, seggen csúszni. Ezután kapott járógipszet még további 3 hétre. A járógipsszel már mehetett óvodába, de elhoztam őt azelőtt, hogy kimentek volna az udvarra, így nem lett vizes a gipsz. De a tornateremben ugyanúgy csinált mindent, mint a többiek. Bordásfalazott, padon màszott, egyensúlyozott, szaladgált.

Iszonyú nehéz, de ne sajnálgasd a gyereket. Ez van, ezt most végig kell csinálni. Hagyd, hadd találja ki a gyerek, mit hogyan tud megoldani. A fájdalomcsillapító nem ördögtől való, tessék használni.