Anyukák, van köztünk olyan, aki szólt az elviselhetetlen szomszédoknak?

Szerintem meg nem kell ebbe beleszólni. Ti költöztetek oda, alkalmazkodjatok.

Nekem is van 2 gyerekem, 1 és 3 évesek. Én is egész nap kiabálok kb. En totál megértem a szülőket ilyen szempontból.

Ha hozzám jönne emiatt a szomszéd, na akkor még lehet ő is kapna.

Mi mondjuk pint ezért (is) vettünk családi házat. Míg gyerekek elött panelban laktunk, mi azt hallgattuk, higy a felettünk lakó 50+os hölgy (aki hozzáteszem egyedülálló volt) hogy szexelt kb minden nap mindig mással. Eszünkbe nem jutott volna ezért felsétálni hozzá, hogy bocsi, kicsit halkabban...

Nálunk is ez van. De vállalhatatlan módon káromkodik. Le patkány g*cizi a gyerekeit, k*rvaanyázik, stb. Én sokkot kapok akárhányszor elindul a műsor. Nekem is van gyerekem és örülök, hogy elköltözünk mire felfogná ezt a beszédet. Én rákérdeztem a védőnőnél mit lehetne kezdeni a helyzettel, mert tudom, hogy nem csak minket zavar. Azt mondta neki rendezettnek tűnik a család élete, jó anyukája a kisbabának. A nagyobb gyerekekkel már régen látta, de majd igyekszik kipuhatolózni hogyan bírkózik meg a kis kamaszok mindennapi problémáival. Szóval azt mondta a családból való kiemelés csak mégjobban ártana a gyerekeknek, próbáljunk meg összebarátkozni velük és segíteni nekik. Mi fél éven belül elköltözünk és részemről ez amúgysem menne... Erre azt javasolta, hogy akkor próbáljuk viccesen megjegyezni nekik, ha összefutunk, hogy halljuk, vannak gondok a fiúkkal. Hátha kapcsol, hogy ettől zeng az egész ház...

Jobb ötletem nekem sincs. Szinte sosem látom őket, ha még is, akkor anyuka mosolygós, mintha két személyisége lenne. Azon gondolkodtam, hogy hagyok egy cetlit az ajtaján már, hogy a hangszint egy dolog, de a stílust egy kicsit normalizálja már.

Esetleg elő lehetne adni azt is, hogy másoktól hallottad a házban, hogy beszéd tárgya a kiabálás náluk. Nyilván nem kell megnevezni senkit, nem is ez a cél.

Csak hogy tudatosuljon benne, hogy igenis hallják mások, és igenis nincs rendjén ordítozni, mert félre is érthetik, és valaki tényleg rájuk küldi a hatóságokat.

Mondjuk szegény gyerekeken nem fog segíteni, hogy ezentúl az anyjuk majd halkabban szidja őket..

Engem érdekelne, hogy csak kiabál(tehát hangos) az anyuka, vagy káromkodik és mocskolódik, aláz? Amennyiben csak az első, foglalkozz a saját dolgoddal.. Én is olyan gyereket nevelek, akiknek a viselkedését egy iskola sem tűri meg, de ez nem látszik rajta, viszont nem káromkodom, és igyekszem nem szidni, a max a "hát ennyire hülyének kell lenni???" dolgok, és a gyerek hangulatától(viselkedésétől) függően van, hogy már hatkor ez van, máskor meg napokig semmi. Cserébe az is hangos, ha vígadunk, mert épp nincs probléma.

A férjednek mondd, hogy nem minden gyerek, nem minden szülő egyforma, a saját problémáit ne vetítse ki másokra, az nem ismétlődik meg ugyanúgy. Velem is kiabáltak, én áldott jó gyerek voltam. Amíg a gyerek nem volt kezelhetetlen, egy szavam nem volt, amikor mindent ment, borogatott rohadt aktívan és kijöttek a gondok, onnantól észrevétlenül hangossá, kiabálóssá váltam, annyi a probléma. Javaslom vigyázz egy kicsit a gyerekeire, akkor sem lesz ugyanolyan, mintha veled élnének, de legalább kapsz belőle ízelítőt, mitől gurult el anyuka gyógyszere.

Én iszonyú hálás lettem volna bármelyik szomszédnak, ha azt mondja, hogy "hallottam ma nagyot alkotott a gyerek, úgy unatkozom délután, szívesen lejövök egy órára lefoglalni, ha gondolod, amíg kikapcsolsz vagy mosogatsz"

Aztán megnézheted, van-e oka az ordításnak, vagy csak anyuka kattant meg kicsit a sok stressztől. Aki az én gyerekemre vigyázott már, mind tisztában volt vele, hogy nem átlagos gyorsaságban, csínytevésben, szófogadatlanságban, de nyilván rossz nevelésnek tudták be, meg hogy rossz a személyisége. Gyertek, vigyázzatok kicsit az enyémre is egyébként, aki úgy gondolja kibírja ép ésszel, nyugodtan jöhet, én csak hálás vagyok, de megütni nem szabad, sem alázni! Erre a kettőre nagyon ki vagyok élezve, inkább kiabálok, hogy megrettenjen a hangerőmtől, minthogy rácsapjak, vagy káromkodva alázzam.