Akinek az első gyerek könnyű természet, a másodikkal hogy alakult a dolog?

Nálunk nagy korkulombseg van,a nagyobb nem változott semmit .

Nálunk fordítva volt.a nagy volt nehéz természetű

Ő kifejezetten problémás baba volt(hasfájás,nem alvás,folyamatos sírás majdnem 5 hónapos koráig.nagyobb korában hisztis volt,semmi nem volt jó soha.szerencsere változott ahogy elkezdett iskolába járni,megkomolyodott.mindig játszani kellett vele,egyedül nem tudott mit kezdeni magával ).

A kicsi az ellentettje.sosem fájt a hasa,egy hetes korától egyszer kelt éjjel enni,tíz hónapos korától atalussza az éjszakát.hisztizni meg nem hisztizett egyszer sem(persze ami késik az nem múlik)eljátszik egyedül simán.

Nálunk az első egy tündér. Oké, most dacol, de amúgy egy angyal 3 éves.

A kicsi még inkább. Csak 1 éves, de még nyugisabb, bájosabb természetű. Csendben elmolyol magában a nap nagy részében, a többiben meg mesekönyveket hord hozzám és mosolyog.

Aludni mondjuk egyik sem alszik jól :D

A nagy nem örül a kicsinek, de bántani csak néha szokta (bár leginkább csak mert időben közbelépek, ha nem lennék résen, tuti többször odacsapna). Ez idővel talán javulni fog, mikor már együtt lehet vele játszani, és nem csak rombol a pindur.

Az első mintababa, se hasfájás, se fogzás probléma, semmi.

Viszont ördögfattya, problémás.

A második minden gonddal áldott. Hasfájás, nem alvás, stb. viszont szófogadó nyugodtabb. Két fiú a nagy folyton nevelné a kicsit.