Utál otthon lenni, de szüli a következőt?

Tényleg nem logikus.

Én pont ezért nem terveztem harmadikat, mert már sok volt itthon. Féltem, hogy a gyereknevelés rovására megy. Meg persze nem akarok idegileg csőd lenni.

Én is utálok itthon lenni, mégis érkezik a második gyerkőc. Vele is utálni fogok itthon ülni, de feltudom fogni ép ésszel, hogy vagy ez, vagy nem lesz több gyerekünk és ha a kettőt mérlegre helyezem, akkor én jobban vágyom mégegy gyerekre, mintsem hogy ne bírjam ki az itthonlétet...

Az első gyerek után is találtam megoldást, egy éves korában visszamentem egy évre heti 1,5 napot dolgozni. A másodiknál is így lesz, ha úgy érzem nem bírom szellemileg. Ez van, én már attól is lelki beteg voltam világ életemben, ha mondjuk betegség miatt kellett itthon lennem 1 hetet. Képes vagyok teljesen befordulni. Akkor nem kellett volna egyáltalán gyereket vállalnunk, vagy nem értem?

Ha hármat akarnak, de minél kevesebbet akar otthon lenni velük, akkor a lehető legkisebb korkülönbség az optimális. Ha 1-1 évet dolgozik köztük, akkor 3x3 évet van otthon, így jóval kevesebbet az átfedés miatt.

Másrészt egy anya fejében sok szempont harcol egymással. Te ebből egy részhalmazzal találkozol, attól függően, milyen az akut hangilata.

7# Ez olyan, mint amikor valaki utál korán kelni, mégis fel kel és elmegy dolgozni.

Valamit valamiért.