Honnan tujátok, hogy a hiszti az csak dackorszakos hiszti vagy valami más, idegrendszeri problémára utaló hiszti?

Nyilván, ha olyan mértékű. Nálunk egyik gyereknél se volt olyan mértékű, így föl se merült semmilyen idegrendszeri probléma.

Sőt, ami rémtörténeteket olvastunk, hallottunk, azoknak jelentős része nálunk meg sem történt. Pl. nyilvános helyen soha nem vetette magát a földre egyikük sem. Boltban mindig megértették, ha valamit nem kaptak meg. Ha hisztiztek, sokszor azonnal lehetett tudni, hogy fáradtak vagy időjárási front van.

Na, meg óvodából se kaptunk ilyen visszajelzéseket. Pedig ott szakemberrel van, aki sokkal több gyereket látott már hisztizni.

Ó, ez ennél összetettebb. Lányomnál nagyon hamar elkezdődött a dackorszak. 1,5 évesen simán földhöz vágta magát, viszont tömegben sose produkálta magát. Kihalt utcán lefeküdt a pocsolyába, hogy ő onnan nem jön haza, de boltban nem cirkuszolt. Otthon tombolt, így folyton kivittem, mert ott lefagyott és "viselkedett".

+ Nem akarta "kinőni", 7 évesen is brutál kiborulásai voltak, és ekkor már nyílt színen is előjött, ha nem én voltam vele. Hiába a következetes viselkedés, egyszerűen nem értett a racionalitásból se. Akkor volt csak ordító a különbség, amikor a testvére is belépett a dackorszakba és rá lehetett hatni.

Későn duagnosztizált autista

Pont ugyanez a kérdés fogalmazódott meg bennem is mostanában. 2,5 évesem extrém hisztis, nem hajlandó együttműködni, szelektív a hallása, és rengeteget visít. Pl.ha valami nem úgy van valami, vagy nem sikerül amit szeretne.

Beszéd alapján a korát min.1 évvel meghaladja (a védőnő szerint), mindent megért, választékos bőséges szókinccsel, kifogástalanul beszél, már az R betűt is kimondja. Ennek ellenére nem lehet megkérni semmire, sokszor még a nevére se figyel. Nem a hallásával van baj, azt teszteltük. Ha suttogva mondok neki olyasmit, hogy csinálhatja, amit máskor nem engedek neki (pl.bekapcsolhatod a tv-t, nézhetsz mesét) arra azonnal reagál. De fontos hétköznapi dolgokra semmit.

Az apja már nagyon kivan tőle és a nagyszülők is, akik csak 2-3 havonta találkoznak vele. Csak a rosszalkodás egyfolytában (dobálja az ételt evés helyett, szándékosan tönkretesz dolgokat stb.) és ha rászólunk először nem hallja meg, utána visít.

Nem tudom mi lehet a gond, a család szerint én tehetek róla, elrontottam a gyereket. :(