Voltak a gyerekeidnek aranyos, vicces vagy megható szavaik amiket Neked mondtak vagy amiket Te mondtál szüleiteknek anno?

A legkisebb fiam 2 éves, és még minden este átcuccol hozzánk, és hát nem is teszem ki onnan, velem alszik. Egyik reggel arra keltem, hogy simogatja a hajamat, majd amikor ránéztem, megszólalt: "Aja! Szeszetlek!" Olyan kis zabálni való volt.

A nagyfiam, amikor másfél éves volt, tüszős mandulagyulladása volt, nagyon belázasodott, kórházba kerültünk, és azonnal infúziót kapott a kézfejébe. Nagyon sírt. Az ölemben ült. Egyszer csak a füléhez emelte azt a kezét, amiben az infúzió volt, és a tenyerét a fülére tette, és megszólatl: "Hajó, apa! Jaj, najon fáj! Hajó, apa!" Ha rá gondolok, még mindig összeszorul a szívem. De akkor zokogtam.

Pár napja rendeltünk pizzát, de nagyon lassan hozták ki, én meg már percek óta mondogattam, hogy "hol van már az a pizza, éhes vagyok, hozzák már végre", erre a 3 éves fiam odajön, megsimogatja a térdem, és nagy komolyan azt mondja: "Szivem! Ne aggódj, mindjárt ideér, nyugodj meg szépen" :D

Kissé fordított helyzet :D

Bocsi az offért!

Istenem azt sem tudom sírjak,vagy nevessek!Édes kis történetek nagyon!Én még várom a kislányom aranyköpéseit!

(19 hónapos)

Minden jót nektek!

21hónaposan megölelt a kislányom.Kérdem tőle szereted anyát?Meg fogta az arcomat és a szemembe nézet és nagyon komolyan azt mondta"apát is szeretem".

Reggel elindultunk vásárolni,és ügyeket intézni,apa is jött.Csak a kislányom reggelizett,utra vittem neki egy kettes milka rudit.Mikor ette megkérdeztem ad e nekem,mert éhes vagyok.Erre ő:"vegyél magadnak lángost"Amin nagyon elcsodálkoztam mert hihetelen ritkán eszünk lángost.

A pénztárnál áltunk sorban,mikor megszolalt:"pukiztam"

Mondtam neki,nem kell bejelenteni az titok.Erre ő"anya is szokott".Zavaromban csak annyit tudtam kinyögni,igen mindenki szokott.Mentettem a menthetőt.

Kisfiam egy ideje autózás közben mondókázik magának babanyelven és időnként rázendít:

"ka-na-bisz, ka-na-bisz, bisz-bisz-bisz", majd elölről :))

És hát a cannabis=vadkender ugyebár...

Hogy ez mit jelenthet az ő kis nyelvén, elképzelni nem tudjuk, viszont aggódom mikor adja elő a bölcsiben vagy más nyilvános helyen - és hogy onnantól mit gondolnak majd rólunk :D

Az én fiam azt monda nekem pár napja hogy "anya csinos vagy" csakúgy odajött.

Mikor pici volt kb. 4 hónapos olyan hangokat adott ki mintha azt mondta volna hogy "hülye vagy"!

Már 2 éves.

Én gyerekkoromban azt mondtam a mamámnak mikor ő sopánkodott hogy jaj koszos lett a ruhád, mit mond majd anyád, én kapásból rávágtam: "Semmi gond mama kimossa az automata."

15 hónapos a kisfiam, és kezdettől fogva írjuk a vicces, poénos dolgokat, volt egy pár már. :)

10 hónaposan a dolgozószobában ügyködött egyedül. Lerámolta a számlákat, amiket a könyvespolcon hagytuk a könyvek tetején. Apja bement hozzá, mert tudta, ha csend van, rá kell nézni a gyerekre. Bement a szobába, kisfiam a szétszórt számlák között ücsörgött a földön, és éppen széttépni készült egyet. Észrevette az apját az ajtóban, felkiáltott, hogy Hejj, majd eldobta a számlát, és szélsebesen arrébb mászott, mint aki ott sem volt. :)

13 hónaposan a mániája volt, hogy kipakolt a fiókjaiból. A kb. 15 darab hosszú ujjú pólóját aznap már vagy hatszor hajtogattam össze és raktam vissza a fiókba, mert a szőnyegre szétszórta. Meguntam, és kiszedtem abból a fiókból, és magasabbra tettem, ahol nem éri el. Kihúzta az üres fiókot, belekotort, és mivel nem volt benne semmi, becsukta. Csalódottan lépett kettőt jobbra, kihúzott egy másik, nagyobb fiókot, és ahogy meglátta, hogy az tele van anya fehérneműivel, felderült az arca. Kajánul vigyorogva azt mondta, hogy Hehe, majd egyenként kiszórta bosszúból a melltartóimat. :)

13,5 hónaposan már kezdett szavakat mondogatni, illetve a halandzsájába bele lehetett hallani értelmes szavakat. Éppen kekszet evett egyik nap, és csupa maszat, csupa morzsa volt a szája, meg a keze. Apa szólt neki: Ejnye kisfiam, hát így kell kekszet enni? Hogy nézel ki? Erre kisfiam "megszólalt": DISZNÓ. Apja csak ennyit tudott mondani erre: Igen kisfiam, pont úgy nézel ki. Persze nagyot nevettünk rajta. :)

14,5 hónaposan vendégségben voltunk, ahol persze rosszalkodott. Fel kell térképezni a terepet, húzogatni kell a fiókokat, miegymás. Apja rászólt: Na most elég! Erre a kis mocsok mondta vissza: MOST. :)

Ugyanitt az asztalon volt sajtos tallér. Kisfiam belenyúlt két kézzel, és kimarkolt belőle szép kis adagot. Egyik kezében egy volt, viszont a másikban vagy 8 darab tallér. Apa rászólt: Hééé, boci, hány darabot kell kivenni egyszerre??? Erre kisfiam, mint aki totál ártatlan, elengedte a 8 darabot, a másik kezét pedig feltartotta magasra, amiben csak egy darab volt. :)

Szintén 14,5 hónaposan készülődünk ki havat lapátolni. Kisfiam minduntalan az apja háta mögé áll, és onnan incselkedik. Apja nem tudja mire vélni, és szól nekem: Szilvi, nézd már meg, Ati állandóan mögém áll, hogy mi van rajtam hátul? Erre kisfiam "megszólalt": PICA! A döbbenettől köpni-nyelni nem tudtunk, de persze röhögtünk utána, mert nem szoktunk előtte csúnyán beszélni, illetve nem hallhatta ezt a szót, tehát csak hablaty volt, de pont odaillő. :)

15 hónaposan nagymamáéknál voltunk, és érdekes záptojás szagot éreztem, és feltettem egy kérdést: Ki pukkantott? Erre kisfiam ahogy éppen ment el mellettem, megszólalt: TE! - na ez a nem gyenge. :))

Szintén 15 hónaposan történt, hogy apa ténylegesen pukkantott egyet, amikor is kisfiam megszólalt: KAKA! :)) Bezzeg a sajátját nem jelzi. :))

Az utolsó pedig a minap történt. Kisfiam szétszórta már van huszadszor a száz darabos fa építőkockáját, csak az volt a baj, hogy ráállt, és csuszatolta szanaszét a parkettán. Apa megunta a mókát, összeszedte a dobozba a kockákat, és feltette a dobozt a szekrény tetejére. Kisfiam odament a szekrény elé, nézett fölfelé, integetett a doboznak, és azt mondta: PÁPÁ! :)))