Van még anyuka, aki folyamatosan kialvatlan?

Azt mondják,hogy a gyerekkel megszánik a jó hosszú szunyálás is:S

Hááát,nagyokat aludni jó darabig még nem fogsz.Esetleg ha a kedvesed besegít és egyszer kétszer ő is fel kell,főleg ha már tápszeres:DOk hogy munka,de az csak 10-12 óra,neked meg napi 24 órában szolgálatban kell állnod miden nap:)

Tudom, le leszek pontozva, de hát a véleményünket kérdezted...

Valami hibának kell ott lennie, ha ilyen a gyereked. De sok mindent nem írtál meg, így csak tippelni tudok. Ha napközben többet alszik, mint éjjel, akkor át kell őt "fordítani", mert felcseréli a nappalt és éjszakát.

Vagy hozzászokott ehhez és ezért kel fel. Valami oka kell legyen és ki kellene derítened. Kérd az orvosod, de főleg a védőnőd tanácsát!

Én is azt tettem, amikor rájöttem, hogy a 2-3 hónapos kicsik felcserélték az éjszakát a nappallal. A tanácsokat követve 2 nap alatt átfordítottam őket és onnantól végigalusszák az éjszakát (9 óra egyben), majd egy hajnali kaja után újabb 3-4 óra alvás. Tehát 12 óra egy kajával.

Az első gyerekem 12 órát aludt éjjel 2-3 hónapos korától kezdve, kaja nélkül.

És ez nem azért van, mert ők szuper gyerkek, mert az nem lehet, hogy mind a 3 gyerek szuper... És a többi anyukának se szuper gyereke van, hanem valamit máshogy csinálsz, valami máshoz szokott hozzá a gyerek.

(csak példának írom, hogy sokan kérdeznek olyat is, hogy hogyan szoktassa le arról az x hónapos gyereket, hogy csak a karjában aludjon el, mert már túl nehéz a gyerek és nem bírja. Olyankor legszívesebben megírnám, hogy "rá se kellett volna szoktatni", de inkább kussolok, nem akarok senkit megbántani. De te láthatóan nagyon fáradt vagy már, ezért mégis beleszólok...)

7:36-osnak

Lehet valahol olvasni erről az átfordításról?

A védőnőmet inkább nem kérdezném, nála a málnalevél tea is málnatea, a kiságyat is az ablak alá, a fűtőtest mellé rakná, viszont ez érdekelne engem is.

Köszi...

Én is krónikusan az vagyok.egyébként is nagy volt az alvásigényem, és most hét hónapja nem aludtam még többet négy óránál egyhuzamban.Rettenetesen fáradt vagyok.a gyerekhez csak én kelek fel, mert a férjem napi 12 órát dolgozik, nem várhatom el tőle a segítséget.Nappal nem tudok aludni, ott a házimunka.

A gyerekem pedig nem cseréli fel az éjszakát a nappallal csak fél éves koráig felkelt éjjel enni most pedig a foga kínozza.

Persze lehet mellette aludni, de most úgy érzem, soha többé nem fogok NYUGODTAN, MÉLYEN, PIHENTETŐEN aludni, csak mint a riadt nyúl.Az első nyikkanásra az ágyánál vagyok.Egyrészt miatta, másrészt az apja miatt, hogy ne ébredjen fel, harmadrészt nem bírná a szívem.

Napközben bőgök, nincs erőm semmire, lelassultam, úgy érzem magam, mintha be lennék nyugtatózva.Nem tudom a megoldást.De igen, van még anyuka.:)

Egyébként anyám sem érti miről beszélek és mi a bajom.Én egy álomszuszék voltam annak idején az első pillanattól.

Az fasz-ság hogy te majd behatárolod a gyereket nappal hogy ne aludjon és így majd végigalussza az éjszakát. Nem különb anyuka az akinek alszik a gyereke éjjel csak mákos semmi több.

Két éves kora körül majd lehet hogy már alszunk többet is, addig megszokjuk.

Hát én kis túlzással azt mondhatom, hogy két éve nem aludtam ki magam. 19 hónapos a fiam, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor volt olyan, hogy magamtól ébredtem. Terhesen én se aludtam már túl jól, utána meg jöttek a szokásos felkelések. Igaz, az én fiam nagyon hamar átaludta az éjszakát valamilyen formában, legalább is enni már másfél hónaposan nem kelt fel. Viszont sokáig koránkelő volt, 6-nál tovább sosem aludt, úgy, hogy 11-kor azért még éjjel evett egyszer. De a hajnali evést elhagyta hamar. 4 hónaposan már csak este 9-kor evett, az nagy könnyebbség volt. De ez a minden napos hatkor kelés, ez kikészített. Oké, hogy amíg dolgoztam, akkor is hatkor keltem, de ott volt szabadnap, itt nincs :) Aztán 11 hónaposan elkezdte azt csinálni, hogy éjjel ébredt fel többször is, mert szomjas volt. Ezt a mai napig csinálja, igaz, este nyolckor már alszik, de kb éjfélig felkel egyszer-kétszer inni. Ez még nem is gond, mert addig úgyse alszom. De aztán hajnali 3 felé átkéretőzik hozzám. Még most is. Erről szeretném leszoktatni már egy ideje, csak az a baj, hogy annyira megszoktam ezt a hajnali átcipelést, hogy igazából nem is ébredek rá fel, mert reggel sosem emlékszem rá, hogy hogy került át a gyerek.

Meg hát itt a fogzás is, nyugtalanul alszik, most pláne, hogy rágófoga jön. Hát eltart még ez egy darabig úgy érzem. Most különösen érzem, hogy kialavatlan vagyok, mert én a fiam mellett bevállaltam egy távos gimnáziumot, hogy leérettségizzek, most készülök a szóbelire, és persze csak éjjel tudok tanulni, szóval én ki vagyok ütve teljesen. Pláne, hogy egyedülálló vagyok. Durva. Most az tart csak életben, hogy anyukám megígérte (ő tanár, szóval nyáron ráér), hogy nyári szünetben elviszi a csöppséget egy hétre nyaralni (ne kiáltsatok ki ezért borzalmas anyának, a fiam imádja a nagymamáját, ha kimondom, hogy megyünk hozzá, már rohan a cipőjéért és követeli, hogy induljunk, már többször is aludt nála és imád ott lenni, pláne mert 10 hónapig ott is laktunk), szóval abban az egy hétben én azt hiszem végig aludni fogok :) Esetleg néha felkelek enni vagy fürdeni :D De semmi másra nem leszek hajlandó abban az egy hétben :)