23 hónap folyamatos munkaviszony után meddig járna a munkanélküli segély?

Előző vagyok,itt van konkrétan:

Munkanélküli-járadékra jogosult az a munkanélküli, aki

*

a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik,

*

öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

*

munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik.

A legalább 200 napos munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére háromévesnél - ha a munkavállaló gyermekgondozási segélyben részesül tizennégyévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízenkét fiatalabb beteg gyermek ápolása, valamint közeli hozzátartozó otthoni ápolása, továbbá magánerős lakásépítés miatt került sor.

A munkanélkülinek felajánlható munkahely akkor megfelelő, ha

*

a képzettségi szintjének vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,

*

egészségi állapota alapján a munkanélküli alkalmas a munka elvégzésére,

*

a várható kereset eléri a munkanélküli-járadék összegét, illetőleg - amennyiben a munkanélküli-járadék összege a minimálbérnél alacsonyabb - a minimálbér összegét,

*

a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg (megváltozott munkaképességű munkanélküli esetében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű munkanélküli által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg),

*

a munkanélkülit munkaviszonyban foglalkoztatják.

A munkanélküli-járadékra jogosultság feltételei között szereplő együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a munkanélküli személy jelentkezik és nyilvántartásba véteti magát a munkaügyi központnál, rendszeres kapcsolatot tart a munkaügyi központtal, a felajánlott munkalehetőségeket mérlegeli, továbbá maga is részt vesz megfelelő munkahely felkutatásában és a saját maga által talált vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahelyen munkaviszonyt létesít, illetve a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadja.

A munkanélküli-járadékot a munkanélkülivé válást megelőző négy negyedév átlagkeresete alapján határozzák meg. (Ha ebben az időszakban a munkanélküli több munkaadóval állt munkaviszonyban, a valamennyinél elért átlagkeresetet figyelembe kell venni.) Ha az átlagkereset az előzőek szerint nem állapítható meg, a munkanélküli-járadékot a munkanélkülivé válást megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetve az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján állapítják meg.

A munkanélküli-járadék összege a járadékalap 65 százaléka, legalább az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90, legfeljebb 180 százaléka. Ha a járadék alapjául szolgáló átlagkereset az alsó határnál alacsonyabb, a munkanélküli-járadék az átlagkeresettel megegyező összeg.

A járadék folyósításának időtartama a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időhöz igazodik, ebbe azonban nem számítható be az az időtartam, amely alatt a munkanélküli személy munkanélküli-járadékban részesült. A négy év a következő időtartamokkal vagy azok egy részével meghosszabbodik, ha az időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:

*

a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

*

a keresőképtelenséggel járó betegség,

*

a beteg gyermek ápolására táppénzes állomány,

*

a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

*

a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

*

az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés,

*

az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartamával, valamint

*

a munkanélküli-járadék folyósításának a munkaadótól kapott végkielégítés miatt történő elhalasztása időtartamával, feltéve, hogy a munkanélküli-állapot ezen időtartam alatt is fennállt.

Ha tehát a munkanélküli a fent felsorolt esetekben nem állt munkaviszonyban, a járadék idejének megállapítása szempontjából nem a munkanélkülivé válást megelőző négy évet kell figyelembe venni, hanem a négy évhez pl. a keresőképtelenséggel járó betegség idejét is hozzá kell számítani.

A járadék folyósítási idejét a fentiek szerint meghatározott időtartamban fennálló munkaviszony alapulvételével számítják ki oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait alkalmazzák. A munkanélküli-járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Ha azonban a munkaügyi központ által támogatott képzést a munkanélküli a járadék folyósításának ideje alatt - annak kezdetétől számított 180 napon belül - kezdi meg, a munkanélküli-járadékot a képzés hátralévő időtartamára, legfeljebb azonban a képzés megkezdésétől számított 365 napig, akkor is tovább folyósítják, ha időközben kimerítette a 270 napot. Nem folyósítható munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt. A járadékfolyósítás kezdő napja a munkaügyi központnál (illetve annak kirendeltségénél) történő jelentkezés követő nap. Ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkanélküli-járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy a munkanélküli-járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

Szia!

A következőt csináljátok: párod hétfőtől menjen táppénzre (augusztusig, nagy valószínűséggel nem fog hosszabítani a munkáltató és így megszűnik a munkaviszonya). Attól a naptól, hogy megszünt a munkaviszonya maradjon még 1 hónapot passzívtáppénzen (azt hiszem augusztustól már csak 1 hónap a passzívtáppénz). A passzívtáppénz esetében is a munkáltatónak kell leadni a táppénzes papírt. Miután lejárt a passzívtáppénz utána menjen párod a munkanélküli központba és regisztrálja magát. Itt ellátást a következőképpen fog kapni (függ az utolsó 4 negyedév átlagától (a táppénzt nem fogják beleszámolni) tehát az utolsó 1 évet veszik alapul) Az ellátás hossza:

minden 5 nap után 1 nap ellátás jár. Tehát ha azt írtad, hogy eddig volt folyamatos munkaviszonya (23 hónap és nem volt benne, hogy ellátást kapott volna a munkaügyiből) akkor a következőképpen fog alakulni: (én még az augusztust is beleszámolom az +1 hónap) szóval 24*30 nap=720 nap/5=kb. 144 (naptári és nem munkanap) napig fog ellátást kapni a következőképpen 72 napig az utolsó 1 év fizetése alapján számított összeg után kap ellátást (ez maximum nettó kb. 80-85 ezer Ft lesz, egyébként nem sokkal lesz majd kevesbb, mint a fizetése volt), a másik 72 napig pedig a minimálbér 60 vagy 70%-át kapja (ezt most így hirtelen nem tudom de ez kb. 30 ezer körül lesz (nettő)). Szóval kb. 4-4,5 hónapig fog ellátást kapni a munkaügyiből durva számítással.

Vagy még az jutott eszembe (tudom, hogy nem túl korrekt), hogy várja meg párod a szerződés hosszabbítást és akkor nyertek még 3 hónapot. Amúgy sem szokták bejelenteni az első 3 hónapig, mert addig bármi történhet. Ha pedig bejelenti ne írjon alá semmilyen felmondást, várjátok meg míg letelik a szerződés. Utána pedig csináljátok úgy ahogy írtam a fentiekben és akkor a munkaügyiből is egy kicsit több napot kaptok a +3 hónap miatt. Az elemgetést pedig próbálja elkerülni, mondja azt, hogy meghúzta a hátát és nem emelgethet 1-2 hónapig. Nem engedi az orvos.

Egyébként én is emelgettem nem is kis dolgokat, volt, hogy 25 kg-os zsákot kellett megemelnem :( De minden ok és már én is táppénzen vagyok itthon (én sem szóltam az első 3 hónapig)

Remélem nem írtam le túl bonyolultan :)

Üdv

Szia!

Az előző vagyok. Járni fog párodnak a táppénz felmondás után is de csak 1 hónapig, ez a passzívtáppénz.

Az a 15 nap amiről te beszélsz az a betegszabadság. Ha azt kimerítette akkor már sima táppénz fog neki járni.

Betegszabadság esetén a fizetés 80%-át kapja a sima táppénz esetében az előző évi (jan. 1-dec. 31-ig) fizetése 70%-át. De csak abban az esetben ha a táppénzt július 31-ig kezdi meg. Az utána kezdődő betegszabadság és táppénz mértéke változni fog (augusztus 1-től lépnek életbe a változások). A betegszabadság már csak 70% lesz, a táppénz 60%. (ezek az adatok arra volnatkoznak akiknek van 2 éves folyamatos munkaviszonya) Ha nincs akkor mindenhol vonjál még le 10%-ot.

Üdv