Akik fiatalon (17-22 éves korukban) szültek, hogy oldották meg anyagilag? Ki segített nekik. Stb?

18 éves korom óta dolgozom én is, és a férjem is.

Mikor szültem már 4 éve dolgoztam, albérletben laktunk, gyüjtögettünk.

Szülők vidéken laknak, nem tudtak jönni segíteni, vigyázni a babára, anyagilag is az én szüleim néha hoznak egy egy ruhát, vagy játékot a gyereknek, párom szülei soha. Amink van az saját erőből.

Én 22 évesen szültem az elsőt. Én is dolgoztam 18 éves korom óta, és a párom is. Ő idősebb nálam 12 évvel, tehát 34 volt, mikor az első babánk született. Előtte évben vettünk lakást, persze hitelt vettünk fel hozzá. Nekünk se segített soha senki.

Én nem bánom, hogy nem tanultam tovább. Elkezdtem, de még szerencsére időben rájöttem, hogy úgyse azt szeretném csinálni a jövőben. Alkalmazottak is kellenek, nem kell mindenhova diplomás :) Aki valószínűleg nehezen fog majd tudni elhelyezkedni. (nem egy diplomás ismerősöm kötött ki végül nagybevásárlókban :( )

2 évig egy múzeumban dolgoztam, szerettem nagyon. De váltottam, most egy nagy szolgáltatónál vagyok. Ezt is szeretem, bár most gyeden vagyok a 3. babával (akit 26 évesen szültem :) ). 2 év múlva megyek vissza, távmunkában. Szóval nem bánom csöppet sem, hogy nem tanultam tovább. A cég több tanfolyamra is elküldött, azokat hasznosabbnak tartom, mint ha lenne egy diplomám.

Szia!

Én most 21 vagyok,most fogok szülni(remélhetőleg csak napok kérdése) a párom 29. Én 19 éves korom óta dolgozom,előtte elkezdtem egy sulit,de akkor nagyon kellett a meló,így azt félbe kellett szakítanom,de ezt be fogom fejezni,míg itthon vagyok a kislánnyal. Albérletben lakunk,de ismerős által,így olyan,mintha saját lenne,nem kell bérleti díjat fizetnünk,mert ők külföldön élnek,és tul.képp mi vigyázunk a lakásra. Párom is dolgozik,így igazából pont ugyanolyan körülményekbe vállalunk gyermeket,mint akik idősebbek. Nem érzem hátránynak a koromat. Rokonoktól rengetek ruhácskát kaptunk,alig kellett venni valamit,mivel mindenhol szintén kislány van. De ha nem kaptunk volna,akkor sem jelentett volna problémát,hogy megvegyük a szükséges dolgokat. De ez mondjuk egy eset,vannak akik sokkal kevésbé kedvezőbb helyzetben is vállalják a picúrt. Én azon a véleményen vagyok,hogy általában az embernek vannak rokonai,családja,akik szívesen segítenek,és akiktől nem kínos elfogadni a segítséget. Persze,Neked még dolgoznod mindenképpen kell,mert ha nincs meg a munkaviszonyod,akkor nem leszel jogosult például a TGYÁS-ra és a GYED-re. Ha én nem lennék jogosult,akkor már én is ott tartanék,hogy nem tudom,hogyan oldanánk meg.Ugyanis a Gyes meg a családi nagyon de nagyon kevés. Nagyon jó,hogy ilyen éretten gondolkozol,azt a picit még várjátok ki,míg a szükséges munkaviszonyod összejön. Akár bele lehet kalkulálni,hogy ha már bizonyos ideje dolgozol a cégnél,akkor belevághattok a próbálkozásba,aztán maximum,ha gyorsan sikerül is,pár hónapot dolgozol úgy,hogy babás vagy =) Szóval kiskapuk mindig vannak,ha nagyon vágytok a picire,csak megbeszélés és szervezés kérdése =)