Megnéznétek a babát ha ez a szörnyűség megtörténne?

Szomorú.

Én megnézném, szeretnék elbúcsúzni tőle,akár élve születik, akár nem. Biztos, hogy kimondhatatlanul nehéz,bárhogy is dönt. Nagyon sajnálom őket.

2 gyerekes, 12 hetes kismami

Én is megnézném. Jobb, ha arc is kötődik az emlékhez.

Ha nem nézi meg, egy életre bánni fogja, hogy rá sem pillantott szegény, beteg kisbabájára.

Te jó ég!!!

Egy életre szidná magát, ha nem nézné meg...sajnálom szegényt.

Én is ennyi idős terhes vagyok, nekem is a harmadik...Mikor derült ki nála?

Szia!

Hát nekem egy 16hetes babát kellett megszülnöm,mert egy virusos fertőzés következtében meghalt a pocakomban,nem akarták megmutatni,de én kiköveteltem magamnak,hogy igenis meg akarom nézni és elbúcsúztam tőle,igaz csak egy pillanatra engedte a doki,de igy volt jó!Azóta is meleg szivvel emlékezek a kis angyalkámra!

Sajnálom,hogy ilyen későn derült ki a barátnődnél ez a dolog,mélyen együttérzek vele!Igen,szerintem,ha csak egy pillanatra is,de búcsúzzon el a picitől!!

Nagyon kemény lesz,az biztos!:(((

:'(

Annyira sajnálom,hogy ez történt:(

Szabad tudni mi a baja,amiért ez kell,hogy történjen?

Most csak azért lérdezném,mert tudod,ha olyan a baja,hogy mondjuk Harlequin szindrómája lenne vagy ilyesmi az elég durva,ha így maradna meg benne,biztos egy életre megrokkanna lelkileg.

Nehéz lesz eldolgozni neki,de jobb látni az biztos,mégis az ő gyermeke,látnia kell...

Jaj nagyon sajnálom!

Nekem a 4. babámnál történt tragédia, 36 hetesen halva kellet megszülnöm. Nálunk egészséges volt, valószínű a köldökzsinór volt a hibás.

Én csak egy pillanatra láttam, s mondták ne is nézzek oda. A férjemet is lebeszélték arról, hogy megnézze.

18 órai vajúdás után nem tiltakoztam. Most viszont néha bánom. Nagyon sokszor eszembe jut a picink. Még most is feldolgozhatatlan, pedig már lassan két éve történt. S azóta megszületett az én legkisebb gyönyörűségem is, aki 7 hónapos.

Még egyszer nagyon együtt érzek Veletek! Sok erőt a továbbiakhoz!

Ez saját történet

1995-ben 26 hetes terhessen az ikreimet betegségük miatt megkellet szülnöm. Én akkor úgy éreztem képtelen vagyok megnézni öket, még a nemüket sem akartam tudni. Útána 1 honapra pszihologiára kerültem mert rém álmaim voltak és már nem mertem elaludni. Ott a pszihologus azt monta az a baj, hogy nem bucsuztam el. Én utána minden terhesre évekig ugy néztem mintha beteg lenne. Féltettem mindenkit. 2003-ban a korházba ahol megszültem öket egy felvételnél a kezembe nyomták a kartonom. Persze belenéztem és ott megtaláltam az iker fiaim boncolási jegyzökönyvét és papirjait. Gondolhatod kiborultam sirtam de végre feldolgoztam és elengedtem öket 2005-ben már mertem terhes lenni és most boldog anya.

Szerintem megkell nézni még ha fáj is, ma már tudom.

Meg kell nézni, mert akkor, ott sokkal rosszabb, de a feldolgozásban rengeteget segít!!

Nekem vetélésem volt 11 hetesen, tudom, más..., de mindent újra és újra át kellett élnem vagy 1000-szer ahhoz, hogy fél év távlatából azt mondjam, az én Angyalom gyönyörű,boldog, és a lehető legjobb helyen van, a Mennyben...