Vannak itt olyanok akik nem akartak gyereket vagy a párjuk nem akart?

Ne haragudj meg, de nagyon-nagyon fiatal vagy még. :)

Párom sem akart gyereket, teljesen kiborult még a gondolatától is, hogy gyerek...

Aztán kitartottam mellette és teltek az évek. Terhes lettem, még akkor is ki volt borulva, azt akarta vetessük el. 32 éves volt már akkor. Végül kiderült, hogy kislány. teljesen átfordult benne minden. Alig várta, hogy megszülessen. 2 éves a kislányunk, imádja és szeretnénk neki kistesót is. Jól vagyunk, megvagyunk, szeretjük a közös gyerekünket. :)

Az én Párom csak az utolsót nem akarta,a gyerkőc nem is várt a meghívóra :-) És tudod,IMÁDJA!!! :-) Örülök,hogy nem adtam a szavára :-)

Én azt gondolom,hogy a Te esetedben még van idő! Ahogy idősebb leszel,már vágyni fogsz egy gyermekre!! -Nem egy olyan férfit ismerek,akinek nem volt tartós kapcsolata,de 30x évesen már vágyott egy családra!

És nem,nem fogsz megundorodni a Párodtól,ha egyszer odáig jutnátok,hiszen nem kötelező bent lenni a szülőszobán!! Ha attól is félsz,hogy a Párodtól a szülés utáni állapota miatt undorodnál meg (pl idő kell mire a bőre a hasán vissza húzódik,sőt előfordul,hogy kötény hasa marad- lóg a bőr a hasán,amin csak a plasztikai műtét segít!) akkor nem szereted/néd igazán.

Tény és való,hogy egy gyermek nagy felelősség,és hogy a nők valami kép megváltoznak külsőleg- van aki meghízik,van akinek csak kötény hasa lesz és van aki szervileg is "roncsolódik",de ha ezek vetnek vissza,akkor nem Ő az,aki mellett igazán férfi lehetsz!

Egy férfi akkor lesz igazán férfi,amikor apa lesz!! :-) és ezt szerintem más anyukák is alátámasztják :-)

Üdv: 26 éves,4 gyerkőcös

Azt azért tudnod kell, hogy a tájékoztató jellegű korod igencsak súlyos a gyerekvállalás kérdésében...

Ne viccelj már, 18 évesen azt hittem én vagyok a világ legfelnőttebben gondolkodó embere, aki soha nem fog szülni, és amúgy is visítani tudtam volna a gyerekektől.

Aztán eltelik 10-20 év és láss csodát, az agyad is alakul.

Úgyhogy most írhatom, hogy elméletben találhatsz magadnak egy párt, aki szintén nem akar gyereket, és boldogan éltek majd, amíg rátok nem savanyodik az élet. De mi a fenéket beszéljünk elméletekről, amikor sem a tested, sem a lelked nem működik csak elméletek alapján. Érzelmek, befolyások érnek majd, alakulsz te is, a világ is.

S merem állítani, hogy hülye az a fiatal fiú, aki szerint a szülés a világ legszebb dolga, és premier plán szeretné nézni. Nekem ez lenne a beteges, de a jelenlegi felfogásod normális.

S ne haragudj, de engedd meg, hogy azt mondjam, hogy ha majd felnőttél, még láthatsz majd mindent másképp.

Ha meg nem, hát akkor legyen szerencséd egy hasonló gondolkodású csajhoz. De addig add meg a barátnődnek azt a lehetőséged, hogy merje remélni, hogy talán másképp látsz majd idővel.

Ja, hogy arra vágysz, hogy megerősítsenek. Másra nem vagy kíváncsi. Ezt lehet makacsságra fogni, de annál inkább a tapasztalatlanságra...

Talán azért nem fognak megerősíteni a válaszolók, mert a jövő minden esetben képlékeny, és hihetetlen, de nincs kőbe vésve.

Amúgy mire vársz?

Hagyd el a barátnődet, és minden párkapcsolatodat kezd majd azzal, hogy elmondod nem akarsz gyereket. Na nem mintha ezt olyan sokan komolyan vennék..., mert nem lehetsz biztos abban a lányban sem, aki most épp nem akar gyereket. Mert - bár nem ezt akarod hallani - ha felnőttetek, lehet másképp látjátok majd. Nem csak te, a csaj is. Ezt előre ne várd, hogy bárki is megjósolja, hogy alakul majd a kapcsolatod.

Amúgy nem írta senki, hogy áltasd a barátnődet (mivel azt írtad megmondtad neki mit akarsz), de ő ettél még hiheti, hogy majd megváltozol. S ezt hiheti még ezer csaj is...

Nincs ép recept egy makacs 18 évesnek.

Én nem akartam gyereket. Nem is szerettem a gyerekeket igazán. Undorodtam a szüléstől is. A párom viszont mindig akart gyereket. Egyszer meg is kérdezte tőlem, hogy egyszer azért ugye te is szeretnél? Imádja a gyerekeket, s gyönyörűen bánik velük.

Aztán 30 évesen megfordult velem a világ. Szerettem volna kisbabát. Azonnal terhes is lettem. Most már van 2 pici porontyom. Imádom őket. Azóta minden gyerekes filmen elbőgöm magam, olyat nézni sem tudok, ahol szenvednek, a férjem se. Más szülők gyermekei is szeretnek engem, el tudok velük beszélgetni, s már én is szeretem őket, sőt. Nem leszek rosszul, ha odajön hozzám egy idegen kicsi, s beszélgetni akar velem, hanem elbeszélgetek vele.

Van egy dolog, ami viszont nem változott. A szüléstől továbbra is kiráz a hideg. Szerintem ezért nem is tudtam normálisan szülni, csak császárral.

Úgy gondolom, számít a kor. Rajtam kívül másik két anyukát is ismerek, akik hasonlóan jártak mint én. S ők is 30 év felett szültek.

35/N

Egy szóval sem mondtam, hogy áltasd a barátnődet. Na, meg amúgy is azt írtad, hogy közölted vele mit akarsz.

Csak arra utaltam, hogy ettől még ő gondolhatja azt, hogy te ezt nem is mondod komolyan, meg hiheti, hogy majd másképp látod majd. Amúgy nem hülye egyáltalán. Mivel sokan másképp látják idővel.

Ha meg te így elhatároztad magad, akkor hagyd ott a lányt.

Nekem amúgy egy ismerősöm volt, aki soha nem akart gyereket. Aztán majdnem 40 éves volt, amikor olyan párra lelt, akitől mégis akart. Most meg boldog apa, és sem a párját nem utálta meg, sem a gyerekét. Sőt, úgy érzem jobban szereti őket.

Mindegy, gondolom az ilyen sztorik nem érdekelnek.

Olyat viszont sajnos nem tudok mondani, aki gyerekkorában kijelentette, hogy nem akar gyereket, és most boldog öregember. De biztos van ilyen. Valahol.