Mit tegyek? Szörnyű anya lesz belőlem? Hogy lehet ezt kezelni? Félek hogy ezért fogom megutálni a gyerek gondolatát, és ha most így ráparázok, mi lesz ha tényleg ott lesz az alkalom? Nem akarok kárt tenni véletlenül sem egy piciben.

Szerintem teljesen rendben van az, hogy 22 évesen nem állsz még készen a babára.

Ha a család, vagy a párod ezzel nyaggat, akkor nyugodtan kérdezd meg tőlük, hogy mégis hová szeretnék hazavinni azt az újszülöttet, ha nektek semmitek nincs? mert azt azért erős túlzásnak érzem, hogy "mindegy, csak szeretet legyen". Szeretettel nem tudod ellátni a babát, mert attól még nem lesz ruhája, bútora, pelenkája st.

Az anyagiakon túl pedig állj a sarkadra, szépen, normálisan pár alkalommal magyarázd el a rokonságnak, hogy bőven ráértek még erre a szülő dologra, ha készen álltok rá.

Hidd el, nagy változás az életetekben, akkor is ha készen álltok rá, nemhogy így...

Ha a család ebből nem ért, tovább szajkózza a hülyeségeket, akkor zárd rövidre, hogy hagyjanak ezzel békén..

A pároddal kell viszont komolyabban erről beszélned mindenképp. KÉrdezd meg, Ő ezt hogyan gondolja, mik a tervei? Az, hogy öregek lesztek, mire gyerekek, unokák lesznek, az elég kevés azért, meg az a véleményem, hogy csak nem azért kellene gyermeket vállalni, mert úgy illik, az a szokás.

Ha Ő készen is áll erre az egészre, de te még ne, akkor szépen mondd el neki, hogy szeretnél élni még, nem vagy készen erre sem fejben, sem máshogy. El kell fogadnia ezt, mivel a Te életed fog gyökeresen megváltozni, Te leszel 0-24-es szolgálatban, neked lesz nehezebb megszervezned akármilyen kimozdulást a baba nélkül.

Szóval beszéljetek erről, sokat...

Arról pedig, hogy viszolyogsz a fizikai részétől a terhességnek szerintem el fog múlni, vagy enyhülni fog legalábbis, ha készen leszel rá. Nem az lesz a fontos majd, hogy fájni fog, vagy hogy kellemetlen-e a szoptatás, hanem összességében szeretnéd majd a babát, a többi meg úgyis kialakul.

Még egy dolog:

Olyan nem lesz, hogy 100 %-ban készen állsz a gyermekvállalásra, hiszen mindenki fél az ismeretlentől. De ha képesek vagytok eltartani a babát és magatokat is, akkor idővel kialakul biztosan benned. Ha 10 év múlva, akkor 10 év múlva..

hagyd ezeket a dolgokat jelenleg a pi..ba! Nem akartok még gyereket, ennyi! éljetek, majd ha elérkezettnek látjátok az időt, tudni fogjátok.Nem kell ezekkel most foglalkoznod, meg ilyenekkel tuningolnod magad. A kiváncsiskodókat le kell állítani először finoman, aztán kevésbé.Nem nekik szülsz majd, hanem magatoknak. Ők egy másik generáció. Az ő korukban ilyen idősen már szültek a nők, ezt el kell fogadnotok.

Az hogy szülés, szoptatás, terhesség,anyaság...ej ráérünk arra még:)!

22 évesen eszembe sem jutott a gyerek. Ne foglalkozz a "pumpálással".

Ha rákérdeznek, modjad azt, hogy majd lesz. Nem kell magyarázkodni. Ha védekeztek, akkor kicsi az esélye a terhességnek.

Teljesen igazad van, hogy csak azért nem szülsz mert nyomás van rajtad. Éld az életedet, es ne vedd fel a megjegyzéseket.