Tényleg szégyen és gyalázat, hogy a 2 éves gyerekem még kiságyban van?

Nekem meg mindig azt mondjak hogy gyalazat hogy nem abban alszik. Sose volt el benne 3 honaposan kapott egy 160x200 franciaagyat, dupla takarovales azota abban alszik....ki se lehet robbantani, es a mai napig ha befekszem melle,kozli hogy de nem fejek el anya menj ajjebb....

Hat Istenem pedig csak 85 centi...mindebki aludjon ott ah jot alszik:-D nekem csak az fontos hogy pihenjen...

Az lesz az igazi szégyen, ha 18 évesen nem egy lakáskulcsot és egy Audi-slusszkulcsot fog kapni a szülinapjára a szentem! :)

Ne viccelj, mi 5 éves korig használtuk a kiságyat (baromi nagy volt, és a rácsát le lehetett hajtani), és akkor sem cseréltük volna le, ha nem nőtte volna ki a gyerek.

Küldök Neked egy tanmesét!

Van egy régi mese egy apáról és a fiáról, akik mentek az úton a szamarukkal. Nemsokára találkoztak egy emberrel, aki azt mondta, hogy ostobák, amiért gyalogolnak, amikor ott a szamaruk. Így az apa és a fiú felpattant a szamár hátára.

Nem jutottak messzire, amikor egy másik ember megkritizálta őket, amiért mindketten a szamár hátán ülnek. Túl nehezek az állatnak, érvelt az ember, és ez embertelen. Így aztán a fiú leszállt.

Nem sok idő telt bele, és egy harmadik utazó megjegyezte, hogy az apa mennyire nem törődik másokkal, mert ő szamárháton utazik, a fia meg gyalogol. Így helyet cseréltek.

Rövidesen találkoztak egy újabb emberrel, aki megszidta a fiút, amiért ennyire tapintatlan, hogy hagyja gyalogolni az apját, aki sokkal idősebb, mint ő.

Amikor pedig utoljára látták őket, akkor ott bandukoltak ketten az úton, és cipelték a szamarat. Ekkor pedig mindenki bolondnak nézte őket, és már hozzájuk sem szóltak.

Ha az ember mindenkinek meg akar felelni, és minden tanácsot elfogad, akkor összezavarodik.

Ha az ember, túl érzékenyen vesz minden kritikát és tanácsot, akkor pedig gátlások, komplexusok alakulnak ki.

Ha az ember, nem fogad el semmilyen tanácsot, kritikát, akkor rendkívül önzővé válik, ami pedig káros.

A 2,5 éves lányom még mindig abban alszik és mivel ez régi fajta, nem is kivehetők a rácsai.

De szereti, egyáltalán nem zavarja.

Majd talán nyár közepén-végén fogok tudni venni neki nagyobb ágyat.

Ja persze, hogy az!

És mit szóljak én, hogy a kisebbik fiam majdnem 3 éves koráig aludt kiságyban, pedig az apukája asztalos??? Konkrétan minden családtagunknak és a barátainknak is minden bútort ő gyártott, de a saját fiának nem volt ideje ágyat csinálni! 😅

Ja és a fiam sosem akart kimászni a kiságyból, kb. már vagy 2 éves volt, mire a 2 középső rácsot kivettük, hogy akkor közlekedjen ki-be önállóan...