Én borultam csak ki ezen a híren tegnap?

Sajnos vannak ilyen felelőtlen "szülők". Ezt a sztorit még nem hallottam egyébként. De énis így érzek ahogyan te. Nagyon sok ilyen van :( Pl mostanában rengeteg az autóban hagyott gyerek :(

Ez tragédia, a szülők biztos életük végéig bánják,hogy felelőtlenek voltak. Érthető ha megrázott a hír kérdező, nekem is vannak gyerekeim, nekem is felkavaró volt.

Linkeld be, mert mostanában nem találkoztam ilyen hírrel.

Én csak most olvastam a kérdést, így hallottam a hírt. Nem vagy egyedül, kérdező, engem is szörnyen megviselnek az ilyen hírek, főleg mióta gyerekeim vannak. Mindig előttem van, mit érezhet az anyja...

sajnos igen .én egy hónapja olvastam cikket,hogy kocsiban hagytak délelőtt egy újszülöttet a napon, pár napja meg,hogy egy apa eltörte a 7 hetes gyerekének a lábát. sajnos van ilyen :-( az ilyenek adták volna inkább örökbe

Sajnos léteznek felelőtlen szülők, erről saját tapasztalatom is van. 2 éve nővéremmel és a kisfiammal mentünk autóval Zamárdi melletti úton (sajnos nem tudom, hányas út, az, amelyikre az autópályáról lekanyarodsz, és végigmegy a Balaton mellett). Forgalmas út, teherautók is mennek rajta. Akkor láttuk, hogy az út szélén egy kb másfél éves kisfiú totyog egyedül, de kb az egyik lába már az autóúton volt, az előttünk lévő teherautó szele meg is csapta, megtántorodott, de szerencsére nem ütötte el. Mi is megálltunk, a teherautó is, de jeleztük neki, hogy mi majd megoldjuk. Kiszálltunk, és reménykedtünk benne, hogy a pici bármilyen útbaigazítást tud adni, vagy a nevét, vagy bármit, amin elindulhatunk. Szerencsére egy két szót mondott, kézenfogtuk, és mutogatta az irány, amerre lakik. Pontosan nem tudta megmondani, nagyon kicsi volt, ezért abba az irányba, ahova mutatott elindultunk, és minden utca minden házát végigcsöngettük. A második utcában célt értünk, na de hogy milyen körülmények között....dagadt anyuka és apuka döglik a napon, mikor megmondtuk, hol volt a gyerek, szó szerint egy cseppet sem izgatták magukat, közönyösen, unottan vették tudomásul. Rohadt ideges lettem, semmi féltés, érzelem nem volt az arcukon, vagy a hangjukban! Akkor jött ki a házból egy 17 év körüli fiú, épp teregetett, ő volt az egyetlen, aki iszonyúan megijedt, lesápadt, rohant a picihez, és nagyon megköszönte, hogy visszahoztuk. Ja, lehagytam, hogy a kertkapu tárva-nyitva volt, tehát így tudott kiszökni a kicsi. Azóta is ideges vagyok, ha erre gondolok.