Normális az, hogy félek a gyerekvállalástól?

Igen :) mindenkiben van egy kis para :) en 24 vagyok, a kisfiam most hat hetes. Egész terhesség alatt azon aggódtam, hogy ha egy kaktuszt képtelen vagyok életben tartani, akkor egy kisbabával mit fogok csinálni? :D és mégis eleg jol megy.

En hiszek abban, hogy ha törődök a fiammal, őszintén beszélgetek vele, akkor nagy hülyeségeket nem fog csinálni az életben. Bíznod kell magadban es a leendő apukában, hogy képesek lesztek jol csinálni.

A szülést meg terhességet mas is túlélte :) nem azt mondom hogy életem legkellemesebb időszaka es élménye volt, de ki lehetett bírni, és az eredmény mindenért kárpótol. Ezt az érzést nem lehet megérteni, amíg az embernek nincs gyereke. El se fogod tudni hinni, hogy lehet valakit ennyire szeretni :)

3 gyereket szültem eddig (most várom a negyediket) és utálom a tűszúrást, vérvételkor nem bírok odanézni. Ennél már csak az a rosszabb, amikor a gyerekemtől vesznek vért.

De végigcsinálom, ha kell és ennyi.

Majd ha erősebb lesz benned a vágy a gyerek iránt, akkor leküzdöd ezeket a dolgokat.

A szülés meg teljesen más, ha Te szülsz, mint az, hogy végignézel egyet premier plánban, utóbbit én sem bírnám.

A nevelés meg egy másik kérdés. Az ember megpróbálja kihozni magából a lehető legjobbat, hogy hogy sikerül majd, az csak sok év múlva dől el igazán.

De ebben is lehet fejlődni, tanulni, és tudatosan csinálni dolgokat.

Elég durva tűfóbiám van. Terhesség alatt (is) fekve vettek vért, mert ha ájultam, akkor nem volt legalább már hova esnem.

Aztán egyszer a gyerekkel kórházba kellett menni légúti szövődmény miatt, protokoll vérvétel: az ajtóban falfehéren megálltam. Rám nézett a nővér: "Mi a baj?" "Én...én nagyon félek a tűktől..."

"Akkor nehogy bejöjjön, ne ragadjon át a gyerekre, majd mi megoldjuk a kolleganővel, nyugodtan várjon itt az ajtóban!"

És tényleg, az egyik az ölébe ültette, duruzsolt neki, a másik meg úgy vett le vért, hogy a gyerek meg se nyikkant. Ha nem látom a tűszúrás helyét a kezén, el sem hiszem, hogy vért vettek tőle.

De oltásoknál is valamelyik családtag fogja a combját, én meg a tűnek háttal, a gyerek fejénél vagyok. Ezt meg a gyerekorvos javasolta, amikor szintén lefehéredtem az első oltásnál a tű láttán.