Miért van az hogy?

ez ugyanolyan amúgy mint a kutyatartás.

más kutyáját nem egyszer lazán felrúgtam ha nem viselkedett,de az én kutyám az szent és sérthetetlen.

a gyerekkel ugyanez.

mikor meghallottam a vonyításukat befogtam a fülem.

amikor az ölembe erőszakolták alig vártam hogy vigyék már a fenébe.

de ha a sajátom sírását hallom azt rendesen értem és pontosan tudom hogy mit szeretne vele mondani és cseppet sem idegesít,mert szeretem.

ölelgetni játszani vele is élmény.

Valószínűleg a nőiességedet,amíg nem tudod elfogadni ez problémát okozhat. Elsősorban tudnod kell miért nem fogadod el magad,mint nő,megoldásokat keresni és lelki gyógyulást elkezdeni. Az anyaság már a nőiességnek egy elég nagy dimenziója. Kezdetben magadat kell elfogadnod,letisztáznod azokat a dolgokat,amik a nőiességedben kárt okoztak. Sok sikert kívánok ehhez!:)

Megnyugtatlak teljesen ugyan így gondolkodtam. A gyerek témáról sírtam és kiakadtam. A gyerekektől féltem, a várandós barátnőmet kerültem. Nagyon szorongtam,de ezen az úton már majdnem végig mentem. Most már oda-vissza vagyok a gyerekekért. De nem is ez a legfontosabb eredményem,hanem a nőiességem megélése.:)