Beleolvastam lányom naplójába, kiderült pár dolog. Mit tegyek?

Lányom nyáron lesz 13 éves, most fejezte be a 6. osztályt. Mindig is kitűnő tanuló volt, az iskolában soha nem hallottam róla rosszat, itthon sem volt baj.

Az idei tanévben viszont észrevettem pár dolgot. Sokkal kedvetlenebbül ment iskolába, ha kérdeztem, milyen volt a napja, kedvetlenül, röviden válaszolt. Az ellenőrzőben ugye alá kell íratni a jegyeket. Eddig mindig hozta, amint jegyet kapot, egyből aláírtam. Most volt, hogy 2 hétig sem láttam az ellenőrzőjét, mert mindig "ottfelejtette", "nem kapott jegyet" stb... és én nem akartam kutakodni, megbíztam benne.

Pár hónapja kezdett naplót írni. Ami furcsa volt a dologban, hogy nagyon titoban akarta tartani, mit ír -tudom, hogy ez teljesen természetes, de ő már szerintem túlzásba vitte, általában akkor kezdett írni csukott ajtónál, ha mi már lefeküdtünk (késő este), nagyon jól elzárta... A hangulata meg egyre rosszabb lett, vagyis ezt próbálta nem kimutatni, de én észrevettem rajta, hogy idegesebb.

Szerda reggel ment nagyszülőkhöz pár napra. Most este megtaláltam a naplóját. Nincs itthon, beleolvastam. Szörnyen érzem magam miatta, tudom, hogy tilos az ilyen kamaszoknál, de úgy éreztem, meg kell tennem. Kiderült, hogy márciustól kezdve két ellenőrzője volt, egy itthonra, egy "hivatalos" meg a suliba, és az igaziban volt pár rossz jegy, amit nem mert elmondani. Csak egy-két jegy, és nem változtatott semmit a bizijén (csak egy 4-ese lett most is, arról tudtunk előre), és mégsem merte elmondani. Soha nem szidnám le egy-egy rossz jegyért, a bátyja nem ennyire jó tanuló, de egyszer sem szóltuk le miatta. Ezenkívül kiderült, lányom utál suliba járni, utálja az órákat, házit alig ír, a suliban másol le mindent gyorsan, csak hogy meglegyen, és az osztályban sem érzi jól magát, sokan csúfolják (az nem derült ki, miért), és utálja az osztályát. Erről eddig nem tudtam... Na és egy súlyosabb ügy. Zeneiskolába jár zongorázni, ami fizetős. A naplójából kiderült, hogy 2 hónapja nem jár (a tanárnak megmondta, hogy abbahagyja), az órákra kapott pénzt meg eltette - nem azért csinálja, mert pénz kell neki (mindig spórolt a pénzével, sok van neki ahhoz képest, hogy még nincs is 13 éves, mert szinte nem is költ semmire), de el kellett rakni a pénzt, hogy ne vegyük észre, hogy nem jár zongorázni. Azt írja, a zongoratanárt sem szereti, és félve megy órára, mert szigorú.

Az biztos, hogy ahogy hazajön, hosszan el kell vele beszélgetnem... De attól félek, már attól bedühödik, hogy elolvastam a naplóját (ami érthető.) Nem értem, miért nem fogad a bizalmába. Soha nem bántunk vele rosszul, beszélgettünk sokat, nem szidtuk, erre kiderül, hogy rengeteg sérelmét nem meri elmondani nekem - a rossz jegyeket, hogy csúfolják, hogy nem akar zongorázni járni... És a naplójából az derül ki, hogy nem érzi magát jól se a suliban, se a sulin kívüli programokon az osztálytársaival, itthon meg csak szorong...

Hogy kezdjek hozzá a beszélgetéshez? Mit tehetnék, hogy jobban a bizalmába fogadjon?