Nincs időm főzni a 7 hónapos babámnak, mindenki érezteti velem, hogy ezért rossz anya vagyok?

Pontosan ezért főzök 2 napra.

Amúgy nekem 2 van, és a nagy sokaig csak babakaját evett, a kicsinek meg mindegy volt. Most könnyebb, de ne is foglalkozz az ilyen beszólásokkal.

Probalhatod azt is, hogy odaviszed a konyhába, mikor főzök, járókába teszed...

Nem vagy rossz anya, de én sem értem hogy nincs időd főzni.

Nekem is extrém több emberes babám volt, de muszáj voltam kreatívnak lenni.

Hordozó kendőben a hátamon főztem vele, közben énekeltem, táncoltam.

Beraktam az etetőszékbe, folyamatosan beszéltem hozzá, mondókáztam neki, adtam a kezébe dolgokat amikkel lefoglalta magát.

Az alsó szekrényekbe pakoltam be műanyag edényeket, hagytam, hogy ki pakolja, mikor már mászott.

Nem vagy szar anya, mert nem főzől neki, de ne legyen már kifogás a nincs időm főzni. Egyszerűen valld be, hogy nem akarsz pepecselni vele, nem akarsz utána egy csomót takarítani, nem akarsz főzés közben még a gyerek elfoglalásával is foglalkozni, stb.

Akartál gyereket, erre nincs még a kajájára sem időd.

Egyébként ilyen nincs, mindenkinek arra van ideje, amire szakít. Neked egyszerűbb belökni valamit a bolt polcairól. Szerintem is egy fos szülő vagy (nem anya, szülő).

El ne hidd, hogy mindenkinek van... Vagyis igen, csak milyen áron? Hagyják, hadd ordítson a gyerek vagy csináljon valami b.romságot, ami miatt utána égnek áll a hajuk.

Enyémtől sem tudtam még enni sem, a nap első (és sokszor egyetlen) étkezése délutánra esett. A hordozás nem ment, béna voltam, hordozási tanácsadóhoz nem jutottam el. Pedig amúgy ez kellett volna, mert ő nem csak az első hetekben volt letehetetlen... Etető- vagy pihenőszékbe berakás instant visítás, ha mondókázni, énekelni kezdtem közben, az csak még jobban behergelte. Később hiába pakolhatott volna, nem akart. Engem akart, és a folyamatos, egyetlen pillanatra sem megszakadó, 100%-os figyelmet. Még az ablakon sem nézhettem ki, nemhogy felálljak mellőle, és csináljak valamit. Az ordítani hagyás nem volt opció, nem csak elvből, hanem mert az én idegeim tropák voltak már a rengeteg ordítástól, nyűglődéstől. Nyilván ez is sz.ranyaság, az igazán jó anyák kiegyensúlyozottan, derűsen viselik, hogy zeng a ház meg az utca egy része, úgy nyomja a gyerek...

Szóval van ilyen. Ő is bébiételes volt.