Milyen jelei lehetnek a molesztálásnak?

Bizalom kell, és azt kell mutatni, hogy te "mindenható" vagy, tehát úgy tudod kihozni ebből a helyzetből, hogy a molesztáló felett állsz, onnantól, hogy elmondja, az nem érintkezhet vele, elkerül a közeléből, mások nem tudják meg és nem beszélnek neki/vele róla, lehet normális élete gyerekekkel és tanárokkal, és szomszédokkal és rokonokkal.. Nekem ez kellett volna, hogy elmondjam.. hogy ne rajtam csattanjon, ne vonhassanak kérdőre, ne kelljen utána szembesíteni, ránézni sem bírtam volna, mások folyton arra gondoltak volna mi volt, nem hittek volna nekem, máshogy álltak volna hozzám, féltem a környezettől, a molesztálótól, a családomtól, a változástól, még attól is féltem, mi lett volna a molesztálóval, hátha megverik/megölik a börtönben, de leginkább attól, hogy elhiteti, hogy én is akartam, mert nem kiabáltam segítségért és nem ütöttem meg és akkor mit gondolnának rólam mások. Illetve kisgyerekként én is kételkedtem, hogyha rossz volt, miért nem tettem semmit. Már értem, de akkor nem értettem(gyerekeket könnyű megvezetni).

Ahogy áll az igazságszolgáltatás, ilyet nem tudsz neki megígérni, szerencsétlent meg fogják hurcolni, többször kell előadni, lehet bizonyítást sem nyer, több emberrel fog róla beszélni, lehet lesz orvosi vizsgálat, aztán ha szerencsétek van pár év, és csak utána kerül a szeme elé megint a molesztáló, aki meghazudtolhatja.. ha beszél rohadt szemét procedúrán kell keresztülmennie, de így is legalább olyan rossz.. ha úgy érzed folyamatosan ismétlődik a dolog, legalább hitesd el vele, hogy minden rendben lesz ha elmondja, akkor egyszerűen muszáj, annál minden jobb.

Szerencsétlen úszó csajjal is mit tesznek, valami undorító, ha nem állt volna nyilvánosság elé, akkor még ennyi se lett volna az egészből.

Ja és ha elmondja valakinek(saját példából), vadidegennek fogja elmondani, aki "nem jelent veszélyt" és aki szintén így nyílik meg neki. Én akkor mondtam el, mikor egy srác bevallotta random a neten, hogy az apja öngyilkos lett. Sosem találkoztunk. Azóta több embernek is beszéltem róla neten, úgy kiadom magamból és nincs akkora szégyenérzetem, de legalább tudom, hogy reagálnak rá az emberek, az első pár reakció mindig az, hogy nem hiszik el, vagy félreértettem, vagy csak képzeltem, pedig még az embert sem ismerik, nem tudnak róla semmit, de egyből inkább meghazudtolnak és védik a vadidegent, hogy biztos nem.. de van, aki elmondja hogy vele is történt ilyen pl, vagy ismerősével.

Borzalmas a rendszer, meghurcolják, aki ilyet fel mer hozni, főleg, hogy legtöbbször nincs nyoma, és akár élhet együtt továbbra is a molesztáló családtagjával, aki még hangosan ordít is vele mások előtt, hogy hazudik meg hasonlók elhordja mindennek, utána meg kettesben közli, hogy a kisgyerek is akarta, aki meg elbizonytalanodik. Bizonyítéka meg nem lesz rá a szaván kívül, ami senkinek sem elég.

Rohadtul kell figyelni minden percben, különben mindenképp szív a gyerek.