Kamaszok, szerintetek így miért nem működik a haverkodás az iskolatársaimmal? Mi ezzel a baj?

Hogy a szimpatikusabb iskolatársaimra ráírogatok facebookon, ott beszélek velük párszor, majd meg próbálok velük beszélni egy élőbeli találkozást.

Már az is ritka hogy addig eljutok, hogy hajlandóak legyenek velem találkozni élőben, az meg totál esélytelen, hogy jól is érzik magukat velem élőben, és alig várják hogy újra találkozzunk. Legtöbbször csak addig jutok el velük, hogy iskolában köszönünk egymásnak és ennyi.

Miért nem működik ez így, miért nem alakulhat ki normális haveri, baráti kapcsolat?

Fiúk között, élőben meg kicsit visszahúzódó vagyok nem tudok csak úgy idegenekhez odamenni.