Ez normális? Elvagyok keseredve

Oviban is dolgoztam (egyelőre nem tervezek), tapasztalatból mondom, hogy amit írsz, teljesen természetes ebben a korban.

"mutogatom a testrészeimet kiröhög és ott hagy. Viszont ha csinálom a dolgomat főzök, házimunkát csinálok stb."

Pontosan erről van szó. NE tanítsd! Tilos. Játssz vele! Még hat évesen is ez a legfejlesztőbb tevékenység. ÉS NEM a játékos tanulás. Hanem a szabad játék, és persze kapcsolódj be a játékába amikor ráérsz, és amikor hív. Indirekt módon tanul az ovis és totyogó, a tanulásuk formája pedig SPONTÁN utánzás, SPONTÁN játék folyamán. Alig szabad csak kiegészíteni pl öltözés tanulással, avval, hogy kicsim, ha akarod, pakolhatod a lábasokat most", vagy pl ovisnak naposi feladat stb - ezek csak kiegészítések kell legyen, máskülönben tilos a tanít(gat)ás, hét éves korig, tilos a játékos tanulás-tanítás is! Egyébként meg 15 hónaposan már megjelenHET a dackorszak, ezért röhög ki, esélyesen. Fontos, hogy megélje a dackorszakot, mert az én-tudat érésének jele, és így tanul meg nemet is mondani akkor, amikor arra van szükség.

Némi szakmai idézetet is mellékelek neked, kedves kérdező, és az idézet érvényes babákra, és totyogókra is, a maguk játékmódján:

A helyi programok kiegészítik az ONAP-ot, ebből eredően százával léteznek

Magyarországon óvodai programok.

Az ONAP az viszont, ami egységesen kötelező minden

magyarországi óvodai nevelésre nézve (ez, szerencsére szakmailag megalapozott és valóban alapvető ismeret a hét év alattiak nevelése kapcsán!).

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet

(módosítás: 137/2018. (VII.25.) Korm.rendelet rendelkezési alapján)

RÉSZLET:

"V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

JÁTÉK

1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és LEGFEJLESZTŐBB tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő

SZABAD JÁTÉKfolyamat

- a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

[...]

4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával,

INDIREKT

reakcióival éri el.

5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a

SZABADJÁTÉK TÚLSÚLYÁNAK

érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia."