Hogy lehet túlélni a dackorszakot? Nagyon nehezen viselem...

Beszélj úgy, hogy érdekelje. Hallgass úgy, hogy elmondja című könyv kék (2-7 éves) kiadásának az elolvasása rettentő sokat tud segíteni. Ezen kívül a pozitív fegyelmezés eszköztára. Ezeket kell tudatosan alkalmazni.

Az nem elég hogy nem engedsz. El kell ismerni az érzéseit (megértem, hogy dühös vagy, hogy nem játszhatunk azzal vagy jó lenne ha mindennel lehetne játszani, amire csak rámutatsz és csak ezeken a polcokon lévőkkel lehet (rámutatva arra amivel lehet). Tudni, hogy ezt nem azért csinálja, hogy téged bosszantson, hanem abban az adott pillanatban őneki tényleg ez a világvége. Mivel éretlen az agyának azon területe, amelyik az érzelmek szabályozásáért felelős, így olyan mintha egy őshüllővel kommunikálnál. És abban a pillanatban mikor elveszted a fejed, onnantól kezdve te is átmész ebbe a hüllő állapotban és az tiszta fejjel könnyen belátható, hogy két "hüllő" max egymásnak feszülni tud, de jó dolog nem születik belőle.

Ha eszköztelennek érzed magad, olvasd el a fenti könyveket. Ugyanezeknek szokott lenni tanfolyamuk. Keress rá, ha érdekel.

Utolsó. Annyiszor olvastam ezt, mondták ezt, tanácsolták ezt. Próbáltam is, de az én gyerekeimet marhára nem érdekli hogy ha azt mondom neki hogy tudom dühös vagy megértem hogy azzal akartál játszani stb. Hogy kell ezt hatásosan csinálni? Próbálom terelni a figyelmüket ilyenkor, de amikor hasra vágja magát és üvölt, ha a közelébe megyek rugdos csapkod akkor hiába mondok bármit bagy akarom vigasztani simogatni stb.

Szerintem van amit amúgy direkt csinálnak, tudom hogy nem tudja a dühöt haragot másképp kifejezni. De van smit direkt csinál.

Az is egy jó könyv, de megoldani semmit se fog. Van benne olyan is, hogy választást kell adni a gyereknek, mert akkor úgy érzi, hogy de jó, ő bele van vonva a döntésbe stb. Tehát ajánlasz neki egy plusz számodra elfogadható lehetőséget és akkor ez milyen jó lesz mert együttműködik majd és még örül is, hogy ő döntött, neked meg milyen jó lesz, hogy valójában a számodra kettő elfogadható dologból választ. Aha. Ahogy azt Móricka elképzeli. Az enyém a kettőt még be se töltötte, az A vagy B alternatívák kínálása helyzettől függően oda vezetett, hogy “A ÉS B” illetve “se A se B”. Köszi. Pl. Ha nem akart nadrágot/vacsorát akkor nem lehetett már annyi idősen se átverni választás adásával, hanem közölte, egyik se, nem és kész!

Az összes többi javaslat is ilyen, szal ha nem jön be, nem a te gyereked hülye, egyszerűen ezek nem mindenkinél működnek. Nálunk pl. van a családban olyan gyerek, aki szereti, ha mesékkel van rávezetve dolgokra, hogy hogy kell viselkedni stb. vannak ilyen terelgetős könyvek. Az enyém meg már két évesen bezárta a kezemben az ilyen terelgető könyveket, pedig imád olvasni, de átlát a szitán.

Az az érzésem, hogy ha csak ennyit vettél ki a könyv eszköztárából, hogy lehet két dolgot ajánlgatni, akkor javaslom hogy olvasd el még egyszer az egészet.

Igen, nekem is van, hogy nem jön be hogy A-t vagy B-t kínálok és ő választhat. Akkor például ezt mondom (ez tegnapi példa), hogy "megértem, hogy nem szeretnéd egyiket sem felvenni, tényleg jobb olt amikor még nem kellett sapka és kár hogy nem mehetünk ki sapka nélkül, így valamelyiket felvesszük. Anya akkor kiválasztja melyik legyen. Vagy te szeretnéd?" És akkor rám mutatott, hogy én válasszak. Kiválasztottam, ráadtam és mentünk.

Persze olyan is van, hogy nem ennyire gördülékeny. Akkor hagyom, hogy hisztizzen, mivel arra is szüksége van az idegrendszeri érés közben, mert azzal vezeti le a feszkót. Ezen kívül azt is meg kell tapasztalnia, hogy anya akkor is mellette van és szereti, ha épp negatív érzései vannak és elviselhetetlen. Ha egy gyerek tényleg mindenért hisztizik, akkor már érdemes a dolgok mögé nézni, hogy milyen feszültségek vannak az életében, amik ott jönnek ki.

Nem ennyit vettem le belőle, hanem ez egy példa volt. Ezek szépek, de egy kicsi gyerek mikor hisztizik lemegy neander völgyibe. A neandervölgyivel nem lehet szép hosszú összetett mondatokkal kommunikálni, mert se nem érti, se nem hallja. Ha van egy két évesed, akkor a "megértem, hogy nem szeretnéd egyiket sem felvenni, tényleg jobb olt amikor még nem kellett sapka és kár hogy nem mehetünk ki sapka nélkül, így valamelyiket felvesszük. Anya akkor kiválasztja melyik legyen. Vagy te szeretnéd?" még nem hisztis állapotában is kva hosszú figyelmet igényel a gyerektől és fel kell fognia, hogy mit mondanak neki, miért, mi is lesz, ő ehhez mit tehet hozzá. Ha épp el van borulva az agya, akkor ez nem azért működik, mert olyan jó módszer, hanem azért, mert kb. csoda történt. Persze olyan is van, hogy nem olyan gördülékeny. Hogyne lenne, sőt, az a csoda, ha a hisztis gyereknél ez segít.

Az utolsó bekezdésed meg tök jó, de mikor valaki egésznap ezt hallgatja, akkor hiába tudja az elméletet, nem érdekli, csak az, hogy hallgasson már el, mert már nem bírja, inkább kifutna a világból, mint megint egy sapkán, megfelelő színű poháron, milyen sorrendben menjünk ki az ajtón vagy egyéb csodás dolgokon menjen a hiszti.

Kérdező: Amúgy Dr. Harvey Karp Legboldogabb kisgyerek könyve tök jó, mert sok konkrét eszközt ad, ami akkor is működik, mikor a gyerek a neandervölgyi elmeállapotba kerül, illetve a szülőnek is működik, hogy ne boruljon el az agya. Az egyik ilyen, hogy mielőtt kiabálni kezdesz, mert nem jutsz semmire, inkább próbáld ki, hogy tapsolsz. Nálad is oldja a feszültséget és a gyerek is odafigyel rá. Plusz van egy rakás tipp is arra, hogy mivel lehet feltölteni a gyerek "szeretet raktárát", mert ha az kezd kiürülni akkor több az ellenkezés és a hiszti. Parkoló órához hasonlítja a gyereket, amibe ha szépen dobálod az érméket, akkor nem fogsz bírságot kapni, de ha elfelejted, akkor bezony jön a büntetés, hiszti képében.

Illetve meg kell választanod a csatáidat. Az angolok úgy mondják, hogy ezen a hegyen akarsz meghalni? Nem kell a gyerekre mindent ráhagyni, de néha állj meg és gondold át, hogy tényleg számít ez? Tényleg baj? Vagy csak már te is ott tartasz lelkileg, hogy csakazértis lenyomod a torkán, mert nem biztos, hogy megéri.

12. Karp kifejti amúgy, hogy miért nem működik, ha nyugodtan elmondja neki a szülő, hogy megértelek blablabla. Egyik példa a könyvében, hogy elsírod egy barátnődnek, hogy kirúgtak. És akkor full nyugodtan, közli, hogy Kata, ez nagyon rossz. Megértem, hogy szomorú vagy.

Te mit éreznél ettől? Én biztos nem együttérzést, sőt még azt sem, hogy felfogja, hogy ez milyen rosszul érint és mit jelent és hogy ez tragédia és azt se tudom miből fizetem a hitelt és a fűtést. Még lehet meg is rökönyödnék, és felháborodva megkérdezném, te egyáltalán hallottad mit mondok? Érdekel egyáltalán? Egy kisgyereknek MINDEN ilyen nagy dolog az életében.

Ha valamit ügyesen csinál, akkor sem azt mondod teljesen nyugodt hangnemben, minden izgatottság nélkül, hogy "felmásztál, most biztosan nagyon büszke vagy magadra", hanem tapsolsz egyet, és izgatottan felkiáltasz, hogy odanézz hogy felmásztál! Hű de magasan vagy, egész a tetején!

Ugyanezt kell belevinni a negatív érzelmek visszatükrözésébe is. Nem viheted túlzásba, mert a kirúgós példájánál maradva, ő is leírja, hogy attól se lenne jobb, ha a barátnőd jajgatni és hadonászni kezdene, hogy ÉHEN FOGSZ HALNI ÚRISTEN!!! még akkor se, ha te épp jajgatsz és hadonászol. A középutat kell megtalálnod a gyereked temperamentumának megfelelően.

Nagyon jó könyv, átfogó a kommunikációval kapcsolatban is, illetve a különböző viselkedések okával, kezelésével kapcsolatban is, rengeteg hasznos dolog van benne, arról, hogy a kívánatos viselkedést mivel lehet bátorítani és hogy érdemes elkülöníteni azt, ami nem baj, csak bosszant és mi az, amivel kapcsolatban zéró tolerancia van és ezt hogyan kezeld.

Neked ezek szerint nem ez, hanem egy másik könyv jött be. Nekem ez. Melyik könyv jobb? Egyik se. Mindenkinek az, ami beválik.

Nekem majdnem két éves a lányom és működik nála nagy többségben. Az hogy én csinálom jól vagy az ő személyiségéből fakad, ez sosem fog kiderülni.

Ez a "szeretet raktár" dolgot jó, hogy leírtad, mert sokan nem tudják. Én más önismereti, pszichológiai tanulmányaimból ismertem, így erre már születésétől fogva figyeltem.

És igen, rohadt nehéz tudatosnak maradni - tudni, hogy mit miért csinál, és hogy még a hisztit is tudni kell néha hagyni -, hisz a szülőnél is be tud telni a pohár. De meg kell próbálni, mert amikor már azon kapja magát az ember, hogy mindenért robban és kiabál, az már nem a jó irány, mégha érthető is. De akkor is meg lehet állni és megkérdezni magadtól, hogy tényleg segít ha leordítom és ezt a mintát tanulja meg konfliktuskezelésre, meg egyáltalán előrébb jutok vele a mostban? Vagy lehet tapsolni vagy bármit ami neked ilyenkor segít.