A fiam csak hozzám ragaszkodik. Fog ez változni valaha?
1,5 éves a kisfiam. Imádom, életem egyik legcsodálatosabb dolga ami történt velem.
De sajnos csakis hozzám ragaszkodik, mivel én vagyok vele 0-24-ben. Mással egyáltalán nincs el ha engem nem lát.
Anyukám is szokott jönni egy héten 2x, de már vele se alszik el, csakis velem hajlandó. Párom meg folyamatosan úton van, olyan a munkája, hogy havonta 1-2 hétvégén van itthon. Ezen kívül van még 2 nagyobb lányom, de nyilván ők gyerekek, velük nem olyan a viszonya.
Sajnos mikor párom itthon van sem marad meg vele, egy 10 percre nem tudok elmenni wcre, kinyitja az ajtót és bejön. Meg folyamatosan a fenekemben van, se enni, se takarítani, se semmit nem lehet csinálni anélkül, hogy ordítana, mindig azt hiszi, hogy elhagyom.
Én már borzalmasan ki vagyok merülve emiatt, volt hogy beraktam a járókába amíg 10 percig kifújtam magam, de mindig hallom bent ahogy ordít torkaszakadtából és hamar megsajnálom. Jövőre megy bölcsibe, nem tudom mi lesz így.
Szerintetek fog ez változni? Ha igen, kb mikor?
A lányaim nem csinálták ezt, mondjuk az ő apjuk sokat volt itthon viszonylag, így egyenlő arányban ragaszkodtak/ragaszkodnak hozzánk.
válasza:jártok amúgy társaságba? korabeli gyerekekkel? vagy egyáltalán rajtad, a tesókon és anyudon kívül van kapcsolata a világgal?
a bölcsi biztosan nagyon nehéz lesz eleinte, de az is biztos hogy sokat fog segíteni önállósodni.
válasza:Ennyi otthoni időre nem lehet gyereket vállalni, amennyit a párod van otthon, nem is értem, hogy merült fel, hogy így jó lesz. Te kivagy, pedig elég kicsi még a gyerek (10 perc ordítás a járókában pedig rengeteg), és ennek a kicsi issza meg a levét.
Bébiszitter szóba jöhet? Valaki állandó, akit meg is szerethet a kicsi. Ha már a párod ennyit dolgozik, megengedhetnétek magatoknak. Ha nem jöhet szóba, akkor viszont állást kéne váltani, mert így csak tönkremész, na, meg a babának is borzalmas lehet.
válasza:Havi 1-2 alkalmat van otthon a párod akkor gyakorlstilag egyedül neveled. Vele pláne nem lesz el hiszen alig ismeri.
Szeaparációs szorongás lehet, el fog múlni persze.
Több segítségre lenne szükséged vagy az is jó hogy járjatok társaságba.
válasza: válasza:Nálunk a lányom volt ilyen és az én párom is sokat utazott, bár azért a tiédnél többet volt itthon. Ennek ellenére kb 2 éves koráig csak én kellettem.Sokan leszóltak érte, mert biztos így nevelem.Bár nem tudom azt hogy lehetett volna.Jártunk játszótérre, voltak/ vannak barátaink, de teljesen hozzám volt nőve. Én is láttam, hogy másnál nem így volt de nálunk meg igen.
2 évesen aztán fordult nála egyet a világ egyik napról a másikra és akkor apa lett a minden.Pár hónapig ez így ment.Csak apa húzhatta neki ki a széket, csak apa adhatott kaját ha otthon volt, meg amit el tudsz képzelni, mindent csak és kizárólag apa:D:D
Aztán elmúlt az a pár hónap és azóta kb kisebb-nagyobb kilengésekkel, de kb mindketten egyformán jók vagyunk, bár most már azért vannak csalafintaságok, pld ha valaki valamiért leszidja akkor ,,átpártol" a másikunkhoz, hogy hátha ott jobb világ lesz :D
Kitartás, szerintem azért alakulni fog ez nálatok is majd. Bár nyilván olyan erős kötődése nem lesz az apjához(hacsak nem vált a párod munkát), mert nagyon minimális időt töltötök együtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!