Miről marad le az a gyerek, aki nem néz tévét/mesét iskoláskora előtt?

Szerintem mindkettő hasznos lehet a gyerekeknek.

Amennyiben a szülő olvas neki rengeteget, nem feltétlenül van arra szükség, hogy a TV előtt üljön.

Természetesen az sem jó, ha a gyerkőc egész nap a képernyő előtt van.

Meg kell teremteni az egyensúlyt, hogy láthassa a mesét, ezzel fejlesztve egy csomó mindent, de annál fontosabb, hogy az anyuka/apuka/mama/papa/nagytesó szánjon időt napi egy mesére, amit felolvasnak a kicsinek.

Nem igaz hogy nem fog tundi semmihez hozzászólni. Minden meséről van már könyv is. Meg hát a gyerekek se csak a meséről beszélnek.

Hogy hogyan érte el? Gondolom soha nem is kapcsolta be nekik

Meg talán ők se néznek tévét. 🤷

Annyira túl van ez a kérdés lihegve, hogy már fájdalmas.

Tudod mi lesz? SEMMI. Se okosabb, se butább nem lesz tőle. Egy kisgyerek simán bekapcsolódik a többiek pókemberes meg elzás játékába akkor is, ha az adott mesét soha nem látta. Az enyémek is későn látták ezeket, pedig nem vagyunk képernyőellenesek, csak így alakult, mégsem maradtak le semmiről. Még pókemberes, jégvarázsos, mit tudom én milyenes ruháik is voltak, csak nem néztük meg a mesét, mert valahogy nem jutott eszünkbe.

A tévében nézett mese meg az olvasás sem zárja ki egymást. Nálunk sok mesét néztek (tudom, égő, ez van), ettől függetlenül sokat olvastam is nekik. Az ötödikes lányomnak a mai napig olvasok esténként, most a Harry Potter ötödik köteténél tartunk, és azt mondta pár napja, hogy neki ez a nap fénypontja. :)

Inkább később okozhat ez gondot, amikor mondjuk az osztálytársak chaten tartják a kapcsolatot, a képernyőellenes szülők pedig ezt nem engedik meg a gyereküknek. Akkor már valóban érezheti, hogy kimarad sok mindenből.

Nem értem ezt a "nem tud miről beszélgetni". Ma x millió mese van Isten tudja hány csatornán, még egy rajzfilm függő gyerekkel is előfordulhat, hogy pont azt nem nézi, amiről szó van.

És mi van, ha eleve nem érdekli? Én szeretném olyan kiegyensúlyozottnak látni a gyerekem, hogy ne mások mondják meg neki, mit kell szeretnie és nem szeretnie. Ha ő - teszem azt - a maga kis elfoglaltságát űzi, a mesékre meg rá sem hederít (nem pedig el van tőle tiltval), akkor szarul kell érezze magát emiatt?

Erről kb. az jut eszembe, mikor rám is ufóként néztek kollégák, hogy én nem nézek tv-t, nincs is itthon. Most, terhességem alatt szereztünk be, de ismeretterjesztő csatornákon kívül semmi más nem érdekel. Engem egy főműsoridős táncika műsor vagy celebes vetélkedő marhára nem érdekel, ahogy az sem, ha a kollégák erről beszélgetnek, én meg nem tudok hozzászólni. És?