A hiszti valóban a gyerek fejlődéséhez fontos dolog? Ti mit szoktatok csinálni amikor a gyereketek üvölt, ordít, hisztizik?

Semmit...amikor a lanyom elkezdte a hiszti korszakát elni,panelban laktunk..mikor kezdodott a hiszti kialltam az erkelyre,hogy a szomszedok lassanak,ne higyjek azt,hogy en verem a gyereket.

Aztan szepen kinotte a hisztizest

Attól függ, mi a hiszti oka. Ok nélkül nem hisztiznek, bármennyire is egyszerű ezt hinni, csak el kell fogadni, hogy a gyermeknek az is egy ok, hogy akarata ellenére történt valami, és ez számára csalódás. Pl meg akarja nézni a domestosos flakont közelről, de nem hagyod neki. Én mindig nevén nevezem az érzéseit, hogy most épp mit él át, megértem őt, de ezt nem lehet, és ha tudok, felkínálok alternatívát.

Van, amikor fizikailag fáradt, álmos, olyankor könnyen kiborul, a hiszti inkább az állapotnak szól, olyankor ha lehet, pihenni viszem, vagy már csak olyan dolgokat játszunk, ami segít ellazulni. Pl mesekönyvet nézegetünk az esti rutin előtt.

Van, hogy a sírás szükséges, mert ki akarja engedni a feszültséget, nagyobb gyerek saját szavaival talán el is tudja mondani, olyankor én felajánlom, hogy sírjon a karomban, ha ez segít neki. Hozzám ilyenkor sokszor bújik, persze üvölt még tíz percig, de aztán megnyugszik.

De azért nagyban függ attól is mennyi idős.

Általánosságban nekem sokat segít, hogy megértettem, hogy nem az ő tombolását nehéz kezelni, hanem a sajátomat, amit a jelenet belőlem vált ki. Nem az én szülői szerepem sérül, ha sír vagy hisztizik, hanem akkor kell színre lépnie, hogy segítse a gyermeket. Nem tűnik nagy dolognak, de aki általában besokall a hisztitől - hisz idegesítőnek találta ki a természet - attól a tehetetlen eszköztelenségtől sokall be, amit saját viselkedésében tapasztal (valszeg ugyanezt látta gyerekként).

Megpróbálom megérteni, mi okozza valójában benne a "hisztit". Csalódott? Fáradt? Éhes? A határaimat feszegeti? Stb.

Amikor ezt megvan, attól függően, hogy mi a (vélt) válasz, próbálok megoldást találni: segítség, hogy sikerüljön, amit szeretne (ha lehetséges), magyarázat (ha nem lehetséges), ölelés, figyelemelterelés, várakozás (hogy megnyugodjon)... Ezek merülnek fel.

Általában szép nyugodtan megvárom, amíg végez. Ott maradok mellette, hátha szeretne egy ölelést, ha már beszél folyékonyan az illető gyerek, akkor megkérdezem, szeretne-e egy ölelést, és ha sokáig (nekem örökkévalóságnak tűnik) várok, abbahagyják lassan.

Ha a hiszti kiváltó oka valami, amit nem engedek, akkor a megnyugvás szakaszában elmondom megint, miért nem. Úgy tapasztaltam, akkor már hajlamosabbak elfogadni.

Nálunk úgy van, hogy egy dologért többször előfordul hiszti, de ilyenkor következetes maradok, mert észrevettem, hogy ez jócskán lecsökkenti a hisztik számát, és evvel magamnak is jót teszek. Én meg nem szeretnék a szükségesnél több hisztit hallgatni, mert elég nehéz azért nyugodtan megvárni a végét, és közben határozott, de megnyugtató arcot vágni.