Vérvételen meddig kellett lefogni?

Igen, mert pl.egy 1,5 éves gyerek azért hisztizk a vérvételen, mert nem elég értelmes......

Elmagyarázhatod egy ekkora gyereknek, hogy mi fog történni, nagy valószínűséggel akkor is sírni fog.

Sőt... a lányom nagyobb volt, értelmes gyerek, el lett neki szépen magyarázva, hagyta is, mégis sírt. De nagyon durván. De ő a mai napig kiborul egy vérvételtől, pedig 13 éves. És sosem volt lefogva, sosem erőszakosan vették tőle.

Kizárólag kórházban fogták le. 5 hónaposan, 7 hónaposan, 10 hónaposan, 15 hónaposan. Amikor én vittem 18 hónaposan, nekem nem kellett lefognom, csak fognom. Ölbe vettem, tartottam a karját és egy pisszenés nélkül tűrte. Félévente jartunk 3,5 éves koráig, sose okozott problémát. De az oltások sem. Elmagyaráztam neki, hogy fájni fog, de rövid ideig és ezt elfogadta.

Egyébként autista.

De a neurotipikus testvére is jól viseli az orvosi beavatkozásokat. Mondjuk ő szerencsés, mert 5 évesem kellett vinnem először vérvételre műtét előtt.

6 évesen volt legutóbb vérvételen. Széken ült, nekem a karját kellett megtámasztanom....

Hiába mondtam én el neki, hogy kicsit fájni fog, nem lesz vészes, csak rövid ideig kellemetlen, úgy, mint az oltás... Mégis elsírta magát.

Pár másodperc volt, de akkor is.

Mi az 6-os, hogy a szülővel baj van??????

A fiamat például le kellett fogni...de ez normális a kb. ovis korúaknál. Ölbe ül, lábammal átkulcsolom az ő lábát, két kezemmel lefogom a két karját. És akkor a fiamnál még baj volt velem, mint szülővel, több mint 10 év múlva pedig a lányomnál már nem volt baj velem? 🤔

Szinte mindig le kell fogni, értsétek van, hogy 3-an fogják le. Kivétel, ha csak ujjbegyből van vérvétel, akkor néha hagyja, néha ugyanúgy 3 emberes. Rossz gyenge vénák, van, hogy egy szúrás nem elég. :-/ Valószínű nem is érti, + jobban retteg, mint hogy elfogadná.

5 éves, túl sok orvosi, kórházi herce-hurca, de nagyon remélem lassan eljön az az idő, amikor nem úgy fogja fel, mintha az életére törnének.

De hallottam már 10 éves, értelmest is üvölteni, hogy hagyják békén a tűvel.

30 múltam, és bszki volt olyan háztartási balesetem utáni sebtisztításunk, amikor a barátomnak le kellett fognia.

Nem azért, mert annyira fájt volna, hanem mert annyira féltem, hogy fájni fog (mélyebb vágás, de nem igényelt sürg. ellátást), és nem akartam hogy kitisztítsuk.

Akkor én nem vagyok értelmes? De, csak féltem. Normális, és ismétlem, én felnőtt vagyok, egy kisgyerek meg főleg fél az orvosnál.