Hogy mutatta már ki a gyereked, hogy szeret?

2 eves lanyom nagyon gyakran kimutatja, mivel egyedul maradtunk az elejetol fogva(nincs apukaja) nem oszlik a szeretete, mindent tollem kap meg, na meg a nagyszuloktol. Volt olyan nap amikor sok stressz ert (hosszu lennem leirni),sirtam, nagyon ki voltam borulva, idejott hozzam simogatott, mondta szeretlek anya, puszilt de a legfontosabb az az arckifejezes! Mondta hogy menjunk setalni, azt tudni kell hogy vele kesz kin kimmenni setalni, utal oltozni. Es most o felajanlotta, evel vigasztalni akart. A napokban arra ebredtem reggel (eggyutt aludtunk a nagyagyban), hogy ossze vissza puszilja az arcom, hat ha valaki ezt nem eli at nem tudja aterezni, arra ebredni.. olyan mintha egy cica nyaldosna, puszilgatna epp (ez volt felalomban a hasonlat), s mikor felnyitottam a szemem akkor mondta hogy szeretlek anya:-)

Sok sok puszit meg szeretlek-anyat kapok tole, kis tunderem van.

szia,

nagyon aranyos a történeted és a többieké is!! nálunk természetes, hogy naponta többször kimutatjuk az érzéseinket, a szeretetünket. sok puszi, ölelés és most már mondja is, hogy szeretlek!! de a legfontosabb valóban az arckifejezése olyankor, ha fáj valamim vagy szomorú vagyok... ahogy rám néz és átölel vagy megsimogat!! jaj azt nem cserélném el semmiért!! :) 2 éves.

Ági

jaj az én kisfiam is egy érzelembomba, iszonyatosan ki tudja mutatni, hogy mennyire szeret...:)

pl. reggel felkelés után, mikor a világomat nem tudom, a hajam égnek áll, az arcomról ne is beszéljünk, ő odajön elkezdi simogatni a hajam és azt mondja, hogy az anyukám csodaszép, és az a tekintet...:D na ilyenkor bőgöm el majdnem magam, azt hiszem ez az igazi, önzetlen, és feltétel nélküli szeretet.

Egyik napom iszonyatosan rosszul telt: rosszabbnál rosszabb híreket kaptam és nap végére ki is borult a bili: sírva fakadtam, miután letettem a telefont. Kicsikém (21 hónapos kislány) egy darabig csak nézett (eltakartam az arcom és csak bőgtem), majd felpattant és elszaladt a cumijáért és a tentéjéért (takaró). Megállt előttem, felnéztem, odanyújtotta a cumikát és a tentét, egy tessék anyucika kíséretében, majd hozzámbújt, megölelt és adott egy puszit. Na, több sem kellett, még jobban bőgtem, de már a meghatottságtól! :)

Valaki már írta és igaza van: semmiért nem cserélném el ezt a pillanatot, ezt az érzést... :)