Óvodai beszoktatásnál sírás esetén mi a helyes szülői hozzáállás, tapasztalt anyukák?

"Enyémgyerek" ősszel kezdte az ovit, nagyon anyás, nagyon érzékeny. Amit tanácsolni tudok, hogy legyen meg az állandó ritmus (reggeli, öltözés, indulás) ne húzd az időt még egy kis játékkal, összebújással. Amikor az oviban vagytok, szintén mindig ugyanúgy, átöltözés, pisilés, ölelés az öltözőben, puszi az ajtóban és el... ha sír ne menj vissza még egy ölelésre mert nagyon nehéz lesz elengedni... Csak határozottan, neki úgy a jobb, ha nem érzi rajtad a bizonytalanságot. Ha te sírsz (én is sírtam) ne lássa... ne érezze, hogy neked nehéz. Mosolyogni és gyorsan elköszönni, aztán az oviudvaron kibőgheted magad.

Az elalváshoz szoktak engedni valami alvócimborát bevinni, főleg az elején. Nálunk a még cumizók alváshoz a cumit is bevihették.

Nem könnyű, de menni fog, megszokja, megszokod. Ne érezd rossz anyának amiatt, hogy otthagyod, hidd el, jó neki ott.

Visszatérve ránk, novemberben mondta először az óvónéni, hogy felszabadultan játszik és mindenben közreműködik, sőt verseket tanít a többieknek :) Neki ennyi idő kellett.

Sok sikert.

Èn külföldön élek és itt tanulok gyermek gondozást, egyenlöre még csak a sajátomnál használom.

itt azt tanácsolják, hogy 2-3 nap míg anyuka együtt játszik a gyerekkel. ezalatt a gondozó szépen lassan átveszi az irányítást, az anyuka aktív nézö lesz. ez azt jelenti, hogy ha a gyerek ölbe akar, vagy játszani akar akkor anyukának engednie kell. nem szabad olvasni, mással trécselni. majd 3-5-ik napon az anya elmegy elöszlör félórára. egy gyors búcsú, egy rituálé(én a kislányomnak sziát köszönk adok egy puszit és már megyek is) és menni. pontban félóra után anyuka vissza, majd ahogy telnek a napok ez hosszabodik és kb 5-6 nap alatt sikeres lehet az elválasztás.

ha elsö napokban vagy az elsö eltávozáskor sír, az a legjobb. egy anya-gyerek kapcsolat akkor erös ha a gyermek sír, keresi az anyját ha az kimegy a szobából. ez azt jelenti, hogy erös a kapcsolat, a gyerek megbízik a szülöben, és rájön (mert tudja korábról), hogy nincs átvágva hogy anya vissza jön.

nehézség ott szokott lenni, ha a gyerek szuperül beszokik az elsö napokban soha nem keresi az anyukáját. ott nincs elég erös kapcsolat, és mikor eljöna nemszeretem idöszak (1-2 hét után) elkezd üvölteni és nem akar ott maradni, vagy egyáltalán elindulni az oviba.

de nézz most magadba.

te hogy válsz el mikor szüleidnél vagy? felállsz elbucsuzol és mész? megállsz még és félórát az ajtóban taporgsz még? vissza vissza szaladsz még valamiért?

ha a gyerekedet ráhagyod valakire, hoyg búcsuztok el? van rituálé? gyors, vagy szenvedtek egy darabig?

amit soha ne tegyél és ha eddig tetted szokj le róla gyorsan, az eltünést. rosszabb nem lehet mint amikor egy kisgyerek anyukája (de még felnöttként sem örül az ember ha valaki elmegy annélkül hogy elköszön)eltünik és nem mond semmit, nem köszön el.

Egyrészt attól függ miért sír.

ha csak az elválás miatt meg a haza akarok menni típusú sírás van, akkor rövidre zárjuk, szia, puszi, majd jövök.

Nálunk nem volt beszoktatás, bement a csoportba és kész. Én nem is látom értelmét a beszoktatásnak, mert azzal nem segítesz a gyereknek, csak tovább tolod az elválást és akár nehezebb lesz ha azt hiszi, ott leszel vele. Egy maximum két nap, míg megismerkedik, meglátja milyen a rendszer.

Ha az alvásnál fog sírni azt nem tudod kezelni. A nagyfiam mindig sírt reggel, de utána nem volt gond. A kicsi szívesen megy, de sokáig pityergett alvás előtt. Én el akartam hozni, de az óvónők ragaszkodnak hogy maradjon, mert nincs vele gond.