Lehet még korrigálni lassan 4 éves gyerekben nem megfelelő nevelés miatt kialakult felvett rossz szokásokat? Vagy belé vésődött már végérvényesen?

Nagyon nehéz lehet Neked felismerni, hogy valamit esetleg rosszul csináltál, minden elismerésem a Tiéd:)!

Nem lesz könnyű újraközeledni de lehetséges:).

Beszélgessetek sokat, biztosítsd szóban arról, hogy bármilyen problémájával fordulhat Hozzád. Legyen az ovis szerelem vagy légypiszok a fülcimpáján.

Arra gondolsz hogy túl sziogú vagy vele, annyit elvársz tőle mint egy felnőttől, és hogy ezért nem igazán szeret téged a gyermeked, vagy inkább tart tőled?

Mókázzatok sokat, ha valamit nagyon szeretne és nem élet veszélyes akkor engedd neki, hogy ne mindig csak az legyen amit te szeretnél, engedsz.

Legyen néha napján hogy tovább fenn maradhat, vagy hogy ha elmentek a bolba választhat valamit, vagy mert jó volt elviszitek valamerre. Érezze hogy amiért ilyen rendes gyerek, ti is azok vagytok vele.

Szerintem ezt úgy tudnád enyhíteni, ha kicsit vissza fognál a szigorból és elvárásból. Meg kell találnod az arany középutat, mert vannak dolgok amikben viszont nem szabad engedni, éppen a hiszti és ilyen dolgok miatt. Légy egy kicsit lazább, többet mókázzatok, vagy próbálj meg ha lehetséges kettesben programot csinálni. Vagy ha pl eddig nem hagytad az udvaron pacsálni akkor ha jó meleg van, hagyd, hogy téged pröcsköljön, akár vízipisztollyal, meg te is őt, hogy érezze anyában bízni lehet és jókat játszani, nem csak megfelelni.

Sok sikert hozzá :))

A tekintélyelvű nevelés, nem tudom, mennyire nevel életrevaló gyereket ebben a mai világban, ahol az önbizalom a kreativitás, a bátorság és az önállóság a túlélés feltétele.

A kérdésedre válaszolván viszont: nyilvánvalóen egy négyéves gyereknél még helyrehozhatók a rossz szokások.

Ugyanakkor az is lehet, hogy csak átmeneti helyzetről van szó, éppen egy apásabb korszakát éli, de nem lesz mindig így. Te nem vagy távolságtartó vele? Összebújtok, puszilgatod, mondod neki, hogy szereted? Kezdeményezel játékot, beszélgetést partneri (és nem "felettesi") mivoltodban?

Próbáld egy kicsit lazítani a helyzetet,nehogy túl nagy megfelelési kényszerei legyenek.Azért persze később ez nem probléma,ha egy kicsit megakar felelni majd neked.Mert nem fog csalódni szerintem,ha nem szidod le gyakran.. nem görcsösen fog akarni megfelelni neked,hanem maximalista lesz.Vigyázz arra viszont,hogy ne legyen maximalista,mert akkor lesz több kudarca.Mondd azt neki,hogy vágyjon elérni egy bizonyos szintet,például majd később ha matekból 3-ast kap,akkor ne szomorodjon el,és mondd el neki,hogy ez nem baj,de mindig törekedjen a jobbra..:) Ne várj tőle sokat,viszont legyen egy szint,ami alá ne engedd,hogy menjen!Ne neveld tisztaságmániásnak,de azért neveld arra,hogy rakjon rendet maga körül.

A nevelésben a szülők általában mindig valamelyik tulajdonságot jobban kiemelik,hogy ilyenre,vagy olyanra szeretnék nevelni a gyerekeiket.Ez azonban nem mindig vezet jóra,főleg,ha az egy negatív tulajdonság,mint például a maximalizmus vagy a túlzott önbizalom.Nem baj,ha sokat elér és küzd,de a kudarc az mindennél rosszabb érzés,főleg egy gyermek számára.

Nem baj,hogy így neveled,nagyon is jó,de tudod,mindenki hibázik.Nekem is vannak hibáim,neked is,az amerikai elnöknek is,meg a legszegényebb koldusnak is..belső is,külső is.De ez nem tragédia,ilyen az élet.