4éves kislányunk mellé hamarosan szeretnénk egy kistestvért. Ő viszont nagyon elutasító ezzel kapcsolatban. Mit tehetnénk azért, hogy ez megváltozzon?

Adjatok neki egy kis időt! Egy ideig most ne hozzátok elő a témát! Viszont elmehetnétek pl. olyan helyre vendégségbe, ahol vannak testvérek és jól kijönnek egymással. Hadd lássa, hogy a testvér milyen jó dolog is lehet! Vannak könyvek is a témában, na meg Halász Juditnak van olyan címmel műsora, hogy "Szeresd a testvéred". Interneten keress rá, biztos találsz időpontot, helyszínt, stb. Én ezekkel próbálkoznék. Közben persze gyúrjatok csak rá a kistesóra. Remélhetőleg nem kell 9 hónap ahhoz,hogy a kicsi lánykátok megbarátkozzon a tesó gondolatával, na meg az elején úgyse fog még észrevenni semmit.:-)

Vonjátok majd be a készülődésbe, együtt vegyetek a kistesónak cuccokat, kérjétek ki a véleményét, mint okos nagylánynak - ezt hangsúlyozzátok is ki, hogy mennyire jó, hogy ő már ilyen értelmes nagylány, mennyire számítotok rá - engedjétek, hogy kisebb dologban döntést hozzon, pl. ő válassza ki, hog két lehetséges közül melyik takaró vagy kis rugi lenne jobb a kistesónak, stb.

Sok sikert és sok-sok boldogságot a kislányotokhoz és a kistesóhoz is!:-)

Tuti más lesz a helyzet, ha már ott van a kistesó! Csak addig rossz, amít meg nem születik...

Éreztessétek a kislánnyal, hogy mennyire fontos ő nektek, és hogy neki is mennyire jó lesz az a kistesó, mert lesz kivel játszani, beszélgetni. Próbáljátok az ő szemszögéből megközelíteni a dolgot, hangsúlyozzátok, hogy neki milyen jó lesz a kistesóval! Az a lényeg, hogy semmiképpen ne kérdezzétek, hogy szeretne-e kistesót, mert ugyan melyik kisgyerek mondana le az egyke életéről?:) Viszont akkor már úgy érezné, hogy ebben ő dönthet, és ha kiderül, hogy mégsem, akkor újra sértődés... Inkább állítsátok be úgy, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga.

Egyrészt, ti vagytok a felnőttek, ne egy 4 éves döntsön ilyen dolgokban, ehhez még kicsi.

Másrészt, valami miatt fél, esetleg ki lehet szedni belőle, mitől is fél valójában: látott-e rossz példát, esetleg mesét, amiben a testvér negatívan volt beállítva (én a Minimaxon láttam már ilyet sajnos...).

Egy ismerős családban, amikor megfogant a második gyerek, túlreagálták a dolgot, túl sokszor vették elő a témát, és a "nagylány" emiatt görcsölt be, amikor pihentették egy jó darabig, utána feloldódott. Már megszületett azóta a pici, és nagyon szereti a tesóját!

Lehet óvatosan arról beszélgetni vele azért, hogy milyen egy kisbaba, az enyémek például azt hitték, rögtön járni fog meg játszani velük :) Amikor elmondtam, hogy csak feküdni tud, megfordulni sem, és nagyjából eszik-alszik-sír, akkor előjött rögtön az anyáskodás belőlük. (A nagy msáfél éves volt, amikor az öccse született, így nem emlékezett semmire).