Váltanátok-e amiatt óvodát mert a gyereketeknek szinte senki nincs a korosztályában, főleg nem vele azonos nemű gyermek? Ráadásul a kedveltebb óvónő és a dadus is más csoportba kerül.

A dolog úgy kezdődött, hogy 1 éve 3,5 évesen kezdte az óvodát az én nagyon anyás, érzékeny, de nagyon lelkes, szenvedélyes, barátkozós kicsi lányom. Akkor az óvodavezető javaslatára vegyes csoportba került a lányom, mert azt mondta, hogy azt ajánlja, milyen sok előnye van a vegyes csoportnak, a kicsi gyerekek szárnyalnak a nagyok mellett, a nagyok meg sok empátiát, figyelmet segítőkészséget tanulnak a kicsik mellett. Ráadásul, ha 4 évet kell az oviban tölteni, akkor is maradnak ismerős gyerekek és ugyanaz az óvónő marad, nem kell csoportot váltani...

Végül a lányom olyan csoportba került, ahol 22 6-7 éves évvesztes, vagy iskolából visszatartott gyerek volt, 4 középső csoportos 5 éves és 3 kiscsoportos. A lányom és 2 kisfiú. A kisfiúkkal egész jól összebarátkozott, a nagyokkal is jól elvolt, de hát komolyabb barátkozás a kor- és nemkülönbségekből adódóan nem igazán alakult. (Gondolom, kiscsoportban azért sokszor előfordul még ez.) De azért zavart, hogy nincs korosztályában lány akivel egyenrangúan barátkozhat. Reménykedtem, hogy idén kerülnek a csoportjába vele egykorú lányok. Hát, nem jött be a dolog. A 22 nagy gyerek elment iskolába, a 4 középsőst átették egy másik csoportba és csupa 3-3,5 éves gyerekkel töltötték fel a csoportot. (Talán 1-2 4 év körüli lehet.) Szóval lányomnak továbbra sincs lány kortársa, csak a 2 fiú. De azért a fiú-lány barátság teljesen más, mint egy lány-lány... Elég soknak érzem lefelé az 1-1,5 év korkülönbséget. Nekem ez nem vegyes csoport. Az átgondolt vegyes csoport számomra az amikor minden korosztály és nem körülbelül hasonló arányban képviselve van. Mindenki találhat vele egyidős barátot, barátnőt is.

Lányom eleve hajlik a babásabb viselkedésre, regresszióra, mivel van egy 2,5 éves húga is. Gyakran őt utánozza, vagy ő akar lenni a még kisebb. Félek, hogy a picik is még jobban visszahúznák.

Mindezek mellé kiderült, hogy a kedvelt óvónője átkerül másik csoportba, új óvónőt kapnak. A nagyon szeretett dadusuk sem náluk lesz. (A másik óvónő szigorúbb, katonásabb, kiabálósabb, ezért a lányom vele nehezebben marad. Igaz, most ovikezdéskor pont a teljesen új, számára ismeretlen óvónővel voltak, de az meg azért nehéz.) Eleve nehezen ment óvodába, soha nem ment szívesen reggel és gyakran pityergett, ezek meg újra megnehezítik a dolgát.

Kérdeztem, hogy a korosztályos csoportba nem kerülhet-e át, de ott nincs hely. Már az óvodaváltáson gondolkoztam. Most nyílik egy teljesen új ovi a városunkban, 6 új csoporttal. (Csak persze itt nincs tapasztalat, hogy milyenek az új óvónők.) Egyelőre ott hely még nincs, még csak 1 hét múlva nyílik talán, de előfordulhat, hogy bekerülhetne.

Ti mit csinálnátok? Mi a véleményetek erről a helyzetről? Valóban gond, ha ennyire nincs korosztályos lány? Tud ugyanolyan értékű kapcsolatokat alakítani így? Sikerül erősíteni benne az önállóságot, nagyosodást? (Előző évben az oviban a nagyok mellett elég önálló és büszke volt, mindent egyedül csinált volna, de otthon a húga mellett szerette volna, ha őt is etetnék, öltöztetnék, wc-re vinnék, stb.) Ennek a tavaly időközben 4-re bővülő nagyobb gyereknek fognak-e tudni a sok kicsi mellett elegendő nekik való foglalkozást tartani, iskolára felkészíteni? Működhet jól az ilyen vegyes csoport?

Eléggé el vagyok keseredve...