Nevelessel kapcsolatos kerdes: megutotted mar a gyermeked? Mit csinalt, hogy kihozott a sodrodbol? Volt eredmenye? Egyaltalan a veres belefel a <nevelesi modszeredben? Hol a hatar?

Nekem nem fér bele. Azt gondolom, hogy kétféle verés van. Az egyik amikor az anyuka 1x üti meg életében a gyerekét,mert annyira elszakad a cérna. Ekkor talán nem is a gyerek tesz rosszat, hanem az anyuka van ki idegileg.

Ès van a másik ütés aki rendszeresen üt. Van aki erösen elveri és van aki popsira üt csak, de a lényeg mindkettöben, hogy azért üt, mert azt gondolja, hogy ö erösebb, nagyobb, hatalommal bír a gyermek felett, a gyerek ütve jó.

Aztán vannak sokan akik magukat próbálják vígasztalni, hogy nevelni csak erövel lehet, az aki nem üt annak a gyereke neveletlen. Szerintem ezt azok a szülök mondják, akiket szintén ütöttek gyerekként, és így próbálják magukban feldolgozni, hogy elfogadják az ami elfogadhatatlan.

Èn képes vagyok a férjemmel is ütés nélkül megoldani a problémáinkat ezért a gyermekemet is így kezelem. Nem kell ütni ahhoz hogy nevelve legyen. Ès nálam még a határok is elég szorosak.

Kifejezetten a verés nem fér bele.

A popsijára kapott már jelzésértékkel, amikor pl felmászott az étkezőasztalra, de előtte már többször is szóltam, hogy ezt nem szabad. Mikor vagy 5-jére csinálta, akkor mondtam neki, még egyszer megpróbálod ráütök a popsidra.

Nem kapott nagyot, meg ott a pelus is védi, de azóta nem csinálja.

Igen, előfordult. Saját magam totális kudarcának élem meg. Tehetetlenségem egy adott szituációban, amikor a frusztrációmat így tudom levezetni, mert dühös vagyok a gyerek(ek)re, és éppen semmilyen jó megoldás nem jut eszembe a konfliktus feloldására.

Semmilyen szempontból nem "eredményes", nevelő hatása szerintem nincs.

Én mindig bocsánatot szoktam kérni, ha előfordul, elmondom, hogy bár hülyeséget csináltak, megütnöm nem kellett volna őket, csak jobb nem jutott eszembe. Nem szoktak haragudni utána.

Megbeszéljük, hogyan kellett volna.

Ebből mindenki tanul.