Más is van így ezzel? Ti hogy oldjátok meg?

Ne már Utolsó, hogy a Párod tényleg elment egyedül nyaralni, Te meg otthon szívsz a pöttyös gyerkőcökkel? Ez kész...

Kedves Kérdező, én 6 kisgyerekkel vívom nap mint nap ugyanezt a szélmalomharcot, és én is egyre többször érzem úgy, hogy az erőm végéhez érek, és akkor mi történik? A nagy semmi. Mindennek mennie kell tovább, mert egy pillanatra sem áll meg ez a mókuskerék. Annyit tehetsz, hogy tartasz belesz.rós napot (esetemben ez azt jelenti, hogy etetés - pelusozás - állatok etetése és megdöglés van aznapra tervezve). Egyébként tényleg nem érdemes tervezgetni, ha jobban sikerül egy nap, haladsz a dolgaiddal, úgyis rákapcsolsz, ha meg rosszabbul akkor nem szabad ezen kibukni.

Nem kell 2 óráig altatni a kicsit. Leteszed az ágyába, megsímogatod, és egyedül hagyod. A nagyobbak játsszanak egyedül, sőt, segíthetnek is a koruknak megfelelően.

Azt sem értem, hogy fél óra alatt hogyan lehet 3 gyereknek 3 adag mosni valója. Nálunk az otthoni ruha néha 2-3 napot is kibír a nagyobbaknál.

Szervezd meg jobban a napjaidat, és ne kényeztesd el a gyerekeket.

nálunk más a szitu, de kb. ezt érzem.

egy kisfiam van, nagyon sokat dolgozom. míg oviban van, aztán hazahozom, kezdődik az itthoni szélmalomharc-mosás, főzés-rendrakás, mosogatás....

közben gyerkőccel játszani, fürdetni, vacsizni, sétálni, bevásárolni. aztán estimese, egy óra ki be mászkálás, mert pisilni kell, kakilni kell, szomjas vagyok, félek a sötétben, simogasd a hátam, mesélj még, énekelj, stb. aztán 9-11-ig megint dolgozok, mert jól jön a pénz.

reggel meg kezdődik ugyanaz, egyszerűen nincs semmi ami kibillentene akár egy napra. nagyszülők még csak fel sem hívnak, magasról tesznek ránk ami biztos a mi hibánk, de hát rosszul esik, hogy 5 éve nem volt egy szabad esténk sem. imádom a fiam, érte élek, de borzasztó az, hogy nem tudok egy vacsi vagy film erejéig kilépni ebből az körből.