Van itt olyan Anyuka aki 1-2 kisgyerekkel úgy döntött kilép egy hosszú ideje megromlott házasságból?
Mennyi idő volt míg meghoztad a döntést?Gyerekek hogy viselték,hogy "tálaltad" nekik a dolgot?Ti költöztetek vagy Apuka ment a házból?Megbántad vagy boldogabb lettél inkább egyedül?
Minden érdekel:(
válasza:Sokáig tartott, de nem a döntés, hanem hogy kirúgjam a lakásból. Sikeresen előadta a szegény szerencsétlent akinek nincs hová mennie, így sokáig ott lakott, bár külön szobában.
Nem bántam meg, nyugodtabb lett az életünk, mert én is lenyugodtam. A lakás meg az enyém volt, így nem volt kérdés, hogy ő megy el.
válasza:Én is elváltam, egy kisgyermekkel.
Mivel a lakás az enyém volt, nem volt kérdés ki megy, ki marad.
Maga a válás volt hosszadalmas, mert ismeretlen helyre költözött (állandó lakcíméről, a saját lakásokból!!! nem tudtam kijelenteni a házasságunk alatt- ez agyrém egyébként) hónapokig állt az ügy mert kerestetni kellett, már ügygondnokot rendeltek, mire nagy kegyesen előkerült (nyilvános hirdetmény is volt egy budapesti kerületben, gondolhatod, mit éreztem...)- mindezt azért, mert ő nem akart válni, betartott.
Szerencsére egy nagyon normális bírónőt és egy jó ügyvédet fogtam ki, látták, hogy link, úgyhogy az elköltözése után (vagyis én tessékeltem ki) több, mint 1 év múlva lett meg a válás, pedig gyorsan beadtam a keresetet.
Szerencsére volt házassági szerződésünk, áldom az eszem, pedig mindenki csak lebeszélni akart- ez mentett meg attól, hogy még követelőzzön is olyanból, amiért nem tett semmit.
Nekem borzasztó nagy csalódás volt, ami a válásig vezetett, csúnyán becsapott és szándékosan hazudott alapvető dolgokban, így jó döntést hoztam. Keseregni nem volt nagyon időm, egyedülállóként, kisgyerekkel, nulla segítséggel nem könnyű- de talán pont ez segített át a nehezén.
Az biztos, hogy jódarabig a párkapcsolat gondolatától is kiráz a hideg sajnos és soha többé, még szerződéssel sem házasodom.
Egyelőre jó így, jó körülmények között, nyugodtan élünk ketten a gyermekemmel.
A volt férjem lelépésekor a pici 2 éves volt- bizony így is megérezte, kereste, a szívem szakadt meg, amikor álldogált az ablaknál szomorúan és várta az apját. Engem egyszer látott akkoriban zokogni, odajött hozzám, az ölembe hajtotta a fejét és ő is elkezdett sírdogni... na akkor tértem észhez és fogadtam meg, hogy előtte soha többet ( meg egyáltalán), és igenis megy tovább az élet. Nem leszek sem szomorú, sem áldozat, sem a gyermekem egy szerencsétlen anyámasszony katonája, csak mert az anyja depressziós és gyenge lesz...
Azóta ehhez tartom magam, ez ad erőt és minden nehézség ellenére is biztos vagyok benne, hogy a jó döntést hoztam meg.
Nem szabad húzni, ha már döntöttél és ne a gyerek előtt, ha lehet.
Minden jót
válasza:Igazából már a gyerkőc előtt is boldogtalan volt a házasságom. Fiatal voltam, azt gondoltam, majd a gyerek után jobb lesz. Meg nem akartam elvált nő lenni, féltem az előítéletektől. Mikor láttam, hogy a gyerekkel nem foglalkozik, szinte rá sem néz, pedig ő akarta főleg, akkor kezdett érni bennem a dolog, hogy én így nem élek és a gyerekemnek sem akarom ezt. 2 éves volt a kicsi, én költöztem el, anyuékhoz. Gáz volt, mert neki akkor friss házassága volt, de befogadtak minket. Jobb volt egyedül is, végül is előtte társas magányban éltem, most meg legalább én választottam. Munkát találtam, kicsi ovis lett, jól elvoltunk. A kicsinek nem nagyon tudtam mit mondani, nem fogott fel az egészből semmit. Az apjával eddig sem volt kapcsolata, így csak környezetváltozás történt az életében.
4 éves volt a fiam, mikor összejöttem a mostani férjemmel. 13 éve vagyunk együtt, van egy közös gyerkőc is és boldog vagyok. Nem bántam meg egy percre sem, hogy eljöttem a volt férjemtől.
Köszönöm a válaszaitokat!
Jó olvasni azt hogy ma már boldogak vagytok akár új társsal akár egyedül!
Az én szüleim elváltak,gyerekkoromban állandóan másból sem álltam csak anyám és apám új és aktuális élettársaihoz és azok gyerekeihez alkamazkodtam!Nyaranként a bátyámmal hol anyámnál hol apámnál hol egyik másik mamánál voltunk össze vissza mint a kivert kutyák!Én akkor megfogadtam az én gyerekeimnek nem ilyen életük lesz!
10 éve ismertem és 9 éve együtt laktunk a mostani férjemmel mikor úgy döntöttünk házasodjunk össze és jöhetnek a gyerekek.Ergo úgy éreztem elég időt töltöttem/laktam vele hogy bátran szüljek neki gyerekeket!De jó is volt a kapcsolatunk!Együtt sok mindent elértünk!Lett két házunk,autónk,biztos munkahelyünk.
Igazából már az első gyerek után voltak kissebb vitáink de úgy gondoltam minden házasságban vannak hullámvölgyek!majd született a 2.-ik gyerkőc!
Most 4 és 1,5 évesek!
Mostanra körvonalazódott ki,hogy ő nem igazán tud alkalmazkodni a gyerekekkel és a családdal járó lemondásokkal.
Minden hétvégén elmegy a haverjaival sörözni,csavarogni!Emelett van hobbija:motorozik vagy épp íjjászkodik vagy a helyi termálba leugranak a haverokkal!Ha csörög a telefonja,valaki hívja valamit segíteni már pattan is,ha én kérek valamit(a 3 hete leszakadt fiókot szereld már fel)akkor csak felháborodik hogy neki erre nincs ideje,idegzete mert neki mennyi dolga van!De ezek tudom apró dolgok,ezzel nem is foglalkoznék!
hanem mikor nagyritkán megkérem hogy egy 20 percre nem-e vigyázna a gyerekekre míg felporszívózok felmosok akkor jön azzal hogy én nem bírok a két gyerekkel!Őszerinte ezt akkor kéne csinálnom mikor alszanak a gyerekek(porszívózni???)Ha nagynehezen sikerül úgy összehozni az alvásukat hogy egyszerre alszanak akkor fél vagy 1 órára leülök ide gépezni,netezni!Őszerinte ekkor is a porcicákat kéne kergetnek!De kérdem én ha egész napa gyerekek ellátásából meg a háztartásból állok akkor én mikor tudok leereszteni egy kicsit??Mikor tudok egy kicsit máson gondolkodni amikor nem a gyerekek körül forog a gondolatom?Mikor tudok 1-2 hírt elolvasni vagy bármi??kaptam már olyat is 1-1 veszekedés alkalmával,hogy xar anya vagyok minek kellett nekem két gyerek!
A gyerekek rendben fejlődnek, a nagy 4 évesre az ovónők azt mondják okos,értelmes,meghaladja a kortársait beszédbe,fantáziába stb!Ez is azt mutatja sokat foglakozok velük!A nagyot heti 1x hordom úszni a kicsit heti 1x babatornára,heti 1x babaklubba!
Emelett nyírom a füvet,vezetem a háztartást,intézem az autószerelőt stb!Itthon semmire nincs gondja!neki csak a melóhely!Azt mondja ott neki nagyon stresszes azért kell neki kiengedni a fáradt gőzt!
És én mikor engedhetem ki a fáradt gőzt?
Én mindenről lemondtam:nem járok kozmetikushoz,fodrászhoz jó ha 3 havonta eljutok,nincsennek meg a régi barátnőim mert időm nincs velük a kapcsolatot tartani,egy "hobbim" volt régen a turka de már oda sem jutok el két kis gyerkőccel!
1-2 x elmentem edzeni,úgy várt haza hogy a kicsit a kezembe nyomta és üvöltött hogy ő nem bír ezzel a gyerekkel(1 éves koráig elég sírós baba volt)mikor mondtam neki hogy szeretnék járni edzeni mert leszeretnék adni pár kg-ot!Erre ő azt mondta ne zabáljak!!
na szóval tudnék sokmindent mesélni de arra jöttem rá hogy szerepet játszok!Eljátszom a boldog feleség szerepét minden egyes vita után!Eszemmel tudom,hogy jobb lenne külön mert már tényleg kezdek idegbeteg anya lenni de szívem meg tudja hogy a gyerekeknek hiányozna az apjuk(főleg a nagyobbnak,ő amúgy is lekis)
No meg az amit gyerekkoromban megfogadtam:AZ ÉN GYEREKEIMNEK NEM LESZNEK ELVÁLT SZÜLEI!!!
Nem ezt a sorsot szántam nekik!nem így terveztem!Saját kudarcomnak vallom hogy 10 év együttlét után sem ismertem ki annyira hogy nem lesz megfelelő Apa!
Amúgy semmi gond nem lenne!van házam ahova tudnánk menni ami most jelenleg ki van adva albérletbe,van autóm,van normális munkahelyem ahova várnak vissza gyes után,van félretett pénzem,Apuka is fizetné a gyerektartást!
Csak nem merek a gyerekek miatt lépni,félek hogy megviselné őket lelkileg!
Azt viszont tudom,hogy nagyon nem vagyok most boldog!De nagyon nem!!Ettől még az egyedüllét is jobb hisz most sincs szinte másképp,a gyerekekkel ígyis úgyis én csinálok mindent!
Nmetudom mitévő legyek és ez a dilemma is felőröl teljesen!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!