Hogyan értik meg mások a babák / kisgyerekek "nyelvét"?

Unokatestvérem 1,5 éves kislánya nagyon aranyos és aktív, rendesen megdolgoztatja az embert és egyfolytában beszél beszél és beszél... Korához képest remekül, de rájöttem, hogy amikor egyedül vagyok vele, akkor egyáltalán nem értem és kell egy tolmács, pedig szegénynek olyan szimpatikus vagyok ok nélkül és hálából nem értem egy szavát sem.

pl.: a mágneseket rakosgatta a hűtőn és olyasmit mondott, hogy vedd le nekem kátyákat (de "baba kiejtéssel", nem igazán tudnám leírni, a lényeg, hogy nem volt ilyen érthető) és áltam ott, fogalmam nem volt róla, hogy mit akar, pedig annyit akart, hogy szedjem fel a mágnest ami leragadt, mert ő nem tudja. Nem értem szegényt és mégis szeret...

Mindenki érti nagyjából hogy mikor mit mond, ők hogy csinálják? (mindenki = unokatesóm testvérei, anyja, apja...) Ők mindig ott vannak vele, mert egy házban laknak, megszokták, vagy jobb képességük van hozzá? Kicsit ijesztő, hogy nekem mennyire nem megy, ?_? <- ilyen fejet fogok vágni a saját gyerekemre is egyszer?