Hogy vegyem rá anyámat, hogy gyakoroljon a gyerekkel, vagy legalább hagyja békén?
Kisfiam most volt elsős, és kiderült, hogy diszlexiás. A logopédustól kaptunk is könyveket, hogy azt csináljuk, már ha van kedve. Szerencsére van.
Anyám vigyáz rá a nyáron, reggel viszem, este hozom. Nem vagyunk túl jóban, ezért én el sem mondtam neki, hogy ez a probléma van. Eleinte mondtam neki, hogy ki vagyok akadva a tanárra, hogy folyton bántja a gyereket, aztán csak az volt a válasza, hogy ne mindig másban keressem a hibát, hanem inkább szálljak magamba. Szóval most inkább már nem mondok neki semmit. Örülnék, ha a nyarat meg tudnám oldani nélküle, de sajnos nem megy.
Tegnap már úgy fogadott, hogy mennyire nem tud írni ez a gyerek, hogy én nem szégyellem-e magam, miért nem gyakorolok vele. Erre már csak kibukott belőlem, hogy diszlexiás.
Ma vittük a könyvet, hogy gyakoroljuk. Délután azt is megkaptam, hogy ez a logopédus egy h.ügye, mert ezek a feladatok elölről kezdik az abc-t, és a gyerek tud olvasni, neki nem kell ez a könyv. Ő nem hajlandó rá. Inkább lemásoltatott vele egy 3 oldalas mesét. Ezen totál kibuktam, ez egyenes út afelé, hogy elvegye a kedvét az egész tanulástól. Nem kellene a gyereket egész álló nap ilyenekkel zaklatni a nyári szünetben.
Nem értem, hogy miért nem képes elfogadni, hogy nem azért nem ír szépen a gyerek, mert én sz.ar anya vagyok, és a logopédusnak mégiscsak ez a szakmája?
Én már úgy kibuktam rajta, hogy szívem szerint nem is vinném hozzá soha többet a gyereket.
válasza: válasza:
válasza: válasza:Mi lenne, ha elmondanád neki, hogy ez egy betegség, úgyhogy ne oltogassa, mert attól csak rosszabb lesz.
Még az a szerencse, hogy így is van kedve csinálni. Nem kellene letörni a lelkesedését/érdeklődését, mert utána már nehéz újra visszahozni.
Mondd meg neki, hogy vagy segít szegény gyereknek, vagy kicseszik a gyerekkel és örökké utálni fogja a tanulást, olvasást és az ilyen gyerek nem is lesz jó tanuló...
válasza:Én nem mondom, hogy szar anya vagy, de ugyanakkor jó sem, mert ha az lennél, a gyereked érdekét néznéd, és már rég elmondtad volna édesanyádnak, hogy mi a helyzet, és már eddig is gyakorolhatott volna a gyereked napközben. Ha nem bököd ki, hogy diszlexiás, akkor egész nyáron alig gyakorolt volna a gyerek? Csak akkor, ha szabadnapos vagy? Mennyivel jobb így, hogy már tud róla édesanyád, így jóval többet tud fejlődni a gyerek.
Persze édesanyád sem igazán megfelelő bébiszitternek, ha egyszer nem képes belátni, hogy az a helyes, ha abból a munkafüzetből gyakorolnak, amit a logopédus javasolt.
ezt meg kell vele beszélned. Reméljük sikerül.
válasza: válasza: válasza:Mint diszlexiás mostmár felnőtt úgy rúgnám a kedves mamát seggbe hogy nem éri a talajt!! Szegény gyerek...millió lehetőség van most már egy diszlexiás gyereknek..annó semmi nem volt..csak az oldalak másolása. Ami idiótaság mert nem az írással van a baj hanem az olvasással illetve az olvasott szöveg megértésével. Az íráskép nem azért nem alakul mert debil a gyerek hanem mert nem tudja értelmezni a betűt amit lát.
Ne vidd a nagyihoz! Az ilyen pedagódusnak nevezett szerencsétlen idióták miatt utáltam meg mindent ami betű!! Ösztönözni kell! Hadd csinálja amit szeret benne! Olvassa ami érdekli írja amit gondol! Bármi amitől nem érzi, hogy kötelező!! Vagy rendbe kell tenni a nagyit vagy elhozni tőle...táborba adni a gyereket, vagy a szomszéd kamaszlányra bízni aki játszik vele bármi!!! De ne engedd, hogy megutálja a betűket!!
válasza:Pontosan azért nem avattam be a dologba, mert folyton kritizál, hogy szarul csinálok mindent. Erre is csak az volt a reakciója, hogy minek szültem 34 évesen gyereket, magamra vessek, ha szültem volna 20 évesen nem lenne ilyen problémám.
Nem lesz egész nyáron a mamával, mert júliusra egész hónapban szabit vettem ki, szóval nem arról van szó, hogy én a nagyival akarnám ezt gyakoroltatni. Ha nem, hát nem, a gyereknek is nyári szünet, meg majd én gyakorolok vele júliusban, meg esténként, ha otthon vagyunk, és van kedve.
Akkor inkább hagyja békén, de ne másoltasson vele oldalakat, az nem segít rajta, viszont elveszi a kedvét.
Igen, én is értem, hogy nem kéne odavinni a gyereket, de a gyerek is folyton szekál, hogy mikor megyünk, mert szereti a nagyit, meg azért a 2,5 hónapot nem tudom szabikkal megoldani.
Hogy nem tisztelem eléggé anyámat? Annál jobban tisztelem azért, mint amennyire ő tisztel engem. Bármit csinálok, az tuti, hogy rossz, a gyerekkel is csak azért van probléma szerinte, mert én soha nem foglalkozom vele (amit egyébként ő tisztán lát, hogy nálunk nap mint nap mi történik, hát persze.)
Bármit mondok, az hülyeség, és ő jobban tudja, mert ő felnevelt 3 gyereket.
A férjem már megmondta, hogy őszintén csodálkozik, hogy még nem olvastam jól be neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!