Átlagban mennyi idős korban kezdenek el a gyerekek szavakat mondani, majd rövid mondatokban, később folyékonyan beszélni?

A járás, beszéd és szobatisztaság tipikusan azon képességek, melyek esetén igen nagy a szórás, ebben a sorrendben. A beszédfejlődés és a szobatisztaság pláne rendkívül változó, hogy mikorra alakul ki - EGÉSZSÉGES esetben.

Amiről írsz, kérdező, az bár egy kicsit korábbi az átlagosan jellemző időponttól, de ennek, EZ ESETBEN semmi jelentősége.

Az összes egészséges kortársa behozza a megfelelő időben,

és nem függ ettől az, hogy idősebb korában egy gyermeknek milyen lesz a beszédkészsége, kommunikációs aktivitása, választékossága, se semmi, csak annyi, hogy egészségesen fejlődik, a jelek szerint, ha önmagában CSAK EZT nézzük, hogy már beszél a gyermeked, ilyen idősen, ilyen fokon.

Ennél fogva semmi jelentősége, hogy mikor alakul ki, leszámítva, hogy

ha határidőre nem alakul ki,

akkor korai fejlesztésre kell vinni.

Más kérdés, hogy a korai fejlesztők gyakran sajnos visszaélnek evvel, és hazudnak ezen életkori határokat illetően!

Mégpedig azért hajlamosak erre, sok esetben (sajnos), mert mind több gyereket vonnak be direkt fejlesztésbe -ami indokolatlan esetben kifejezetten káros, hét éves kor előtt-, az Államtól annál nagyobb anyagi támogatást kapnak.

A VALÓDI életkori határok, a kérdéses három alapvető kisgyermeki képesség kialakulására nézve:

JÁRÁS: 24.hónap.

BESZÉD, értve kb 100 szavas szókincset, tőmondatokban beszédet, akár némi beszédhibával:

36.hónap (3.szülinap) körül.

SZOBATISZTASÁG, értve, hogy éjjeli bevizelés még olykor megtörténhet alvás közben:

4. szülinap felé határeset, de belefér.

A fenti életkori határokon belül tehát SEMMI BAJRA NEM utal, ha kialakul a képesség akkor sem, ha éppen hogy határidőre.

OKA:

a kisgyermekek ezen képességei EGYÉNILEG ELTÉRŐ ütemben kapnak hangsúlyt, lendületet, intenzitást, illetve egyesek, valamely ezen egyik képességüket lassabban, fokozatosabban fejlesztik ki -értsd: tudat alatti belső program által-, más képességüket meg gyorsabban, és vagy hamarabb.

MAGYARÁN, akinél az átlagtól hamarabb alakult ki a beszédfejlődés említett foka, az tuti, hogy legalább egy másik, fontos képessége az átlagtól későbbi időpontra alakul(t) ki.

És megfordítva.

Bármelyik alapvető kisgyermekkori képesség hamarabb alakul ki, mint az átlagé, biztos, hogy lesz legalább egy másik alapvető képessége, amelyet későbbre ütemez a "benső programja".

PUSZTÁN SORRENDBELI eltérésre utal, amiről érdeklődsz, kérdező.

Az én kisfiam pont ilyen volt. Másfél évesen megszámlálhatatlanul sok szavat mondott, még 2 éves sem volt, de már mondatokban beszélt. De ez a ritkább. Az általános az, hogy inkább 2 és fél évesen kezdenek el mondatokban beszélni a gyerekek és inkább 2 éves korban még csak szavakat mondanak.

Viszont tipikusan a beszéd az, ami egyik hónapról a másikra nagyon nagy ütemben be tud indulni.

Előző: pontosan az utolsó mondatod is alátámasztja azt, hogy teljesen mindegy, mikor indul be a beszéd, amennyiben egészséges a fejlődés.

(És hogy egészséges-e, a fent említett határidőkből derül ki alapvetően.)

Ha ugyanis az átlagtól később indul be -de határidő előtt-, akkor arányosan gyorsabb ütemben alakul ki, sokszor hirtelen.

És miért? Azért mert már az anyaméhben is raktározza el a hangokat, beszédfoszlányokat a magzat, és mert újszülött kortól rohamosan nő a beszédÉRTÉSe.

Utóbbi pedig nagyban hat a beszéd PRODUKÁLÁSának képességére, csak hát függ a bezédprodukálás attól, melyik kisgyermekénél hogyan van tudat alatt ütemezve, mikori intenzitással.

SORREND - ez a kulcsszó. Minden kisgyermeknél más a hangsúlybeli sorrend, ki előbb beszél, és lassabban lesz szobatiszta, ki előbb szobatiszta és előbb beszél, de az átlaghoz képes később kezd járni, vagy épp megfordítva, és így tovább.