Miért visel ilyen nehezen minden büntetést a fiam?

4 éves, elég önfejű, makacs típus. Régebben elfogadta, hogy ha mondjuk rosszat csinál be kell mennie a szobájába büntibe, egy ideje viszont ha bármilyen büntetést szabunk ki neki, akkor olyan szinten kétségbeesik, küzd, sír, szinte magán kívül, hogy nem értem... Tiszta fejjel elmagyarázom neki, hogy ha olyat tett vállalni kell a következményeket, és kérdezem, hogy miért esik úgy kétségbe ha 5 percre beküldjük a szobájába vagy beállítjuk a sarokba vagy hasonló, hiszen ez azért nem a világvége, anyával apával is volt ilyen amikor gyerekek voltunk, úgy kerülheti ki ha szót fogad, nem bántja az öccsét, stb, stb... ilyenkor megérti, bólogat, de újra és újra ugyan az játszódik le. Szerintem a szomszédok azt hiszik, hogy kb kínozzuk, úgy sír, meg rimánkodik, hogy nem fogok ilyet többet csinálni, bocsássatok meg, és hasonlók. Tanácstalan vagyok. Mégsem hagyhatok rá mindent. De ha mondjuk 5 percre küldöm a szobájába vagy 10-re, akkor képes az egészet levegő nélkül végig üvölteni, nem mondnám hisztinek, mert szinte félelmet és kétségbeesést látok az arcán.

Az ovónéni is említette, hogy ott is nagyon nehezen viseli ha büntetésbe kerül. Nem borul ki ennyire mint itthon, de látszik, hogy ott is nagyon a szívére veszi.

Mi a teendő ilyenkor?