Kiscsoportban csinálnak felmérést a gyerekekről? Ha igen mikor és milyen feladatok vannak?

Ha kell neki, mert valami eltérés van a beszédében akkor logopédiai fejlesztést fog kapni, ameddig kell neki. Ha esetleg másban kell fejlesztés és az óvónő tovább küldi vizsgálatra, akkor a pedagógiai szakszolgálat dönti el, hogy milyen fejlesztés kell neki.

3. válaszoló voltam

Nálunk amúgy soha semmi felmérésről nem szólnak, logopédus meg csak 5 éves kortól foglalkozik velük ha kell.

A fiam 4,5, néha mi is nehezen értjük hogy mit mond, de ezzel még senki nem foglalkozik

Kedves kérdező, általánosságban elmondható, hogy nem adunk feladatokat óvodás korúaknak, mert életkori sajátosságaikból fakadóan gátolnák a megfelelő ütemű fejlődésüket, és növelnék a neurózis kialakulásánajk esélyét. Feladat legfeljebb az, hogy olykor úgynevezett munka jellegű tevékenységeket kapnak a gyerekek, pl naposi munka, állatok etetése.

A fejlesztés módja majdnem minden esetben indirekt jellegű.

Gyermekenként fejlődési mutatókról pedig megfigyelés útján értekezünk, nem pedig feladat adás útján. Az óvodás: NEM iskolás. Nagyrészt egymástól etléárőek az életkori sajátosaágik. A növények csíraállapota nem szár és nem levél.

Mindennek megvan a maga ideje és helye. Ha nem találjuk el a helyes arányokat, kit hogyan neveljünk (palántát, illetve gyermekpalántát), akkor kárt okozhatunk, sajnos.

Tudok róla, hogy egyes óvodákban (legalább részlegesen sajnos) szakmaellenes, gyermekellenes a hozzáállás, de ettől az még nem válik az óvodások javára.

Még egyszer: TILOS feladatokat adni az óvodásoknak, de kivétel erősíti a szabályt. Állatok etetése alkalmasint, vagy naposi munka és egyebek olykor mint nyomelem a szervezetnek: szükségesek mint feladat. Olykor egy kevés, nekik való feladat.

AZONBAN: az óvodás legfeljesztőbb tevékenysége és "feladata" ("feladat" idézőjelben) a szabad, spontán játék!

Emellett természetesen jó esetben az óvodapedagógus, a megfelelő pillanatokban beszáll a gyerekek szabad játékába, tudatosan, fejlesztőleg úgy, hogy ne vegye észre a gyermek a pedagógus tudatosságát, de a játékra való kedvét annál inkább jó, ha a gyermek észreveszi (ez az indirekt módszer egyik tényezője).

Az ONAP-ban is szerepel mindez (Óvodai Nevelés Országos AlapProgramja).