3,5 éves lányom csak rövid ideig tartja a szemkontaktust. Mi lehet ez?

3 éves korban még gyakori a szemkontaktus mellőzése, gyermekcsoportokkal is foglalkoztam mint szakember. A többségükre jellemző, és 4 éves kor felé egyre jellemzőbb, hogy a szemükbe lehet nézni (amikor már nem zavarja őket) és ők is a felnőtt szemébe.

Ugyanakkor ezen kívül 3 éves kor ELŐTT több autisztikus tünet is természetes életkori sajátiosság! 3 éves korban a többségükre már csak a szemkontaktus gyakori hiánya jellemző. Mondom, nem mindre, hanem a többségükre.

(De egyébként -ahogy az előző helyesen utal rá- inkább a szemkontaktus zavaráról beszélhetünk ilyen esetben NÉGY ÉVES KORTÓL (és NEM négy éves kor előtt!), mégpedig azért zavarról, mert olykor meg mereven mások szemébe néznek mind a négy év alattiak zöme, mind az idősebbek közül az autisták.)

Ha másfajta autisztikus tünet nem jellemző, akkor javaslom, hagyj fel az aggódással, mert a szülő aggódása még a 10 éves gyermekére is átragad, és olykor pszichoszomatikus panaszokat, tüneteket okoz.

Emlékezz tehát rá: 3 éves kor előtt életkori autizmusról beszélünk épp úgy, ahogy 12 hónapos kor előtt nyílvánvalóan NEM utal problémára, ha nem tud még járni egy baba. (És egyébként még 22 hónaposan is elég, ha elkezd totyogni, bár az már határeset.)

Legyél óvatos avval, hogy időnként egyes szakemberek túldiagnosztizálnak, anyagi haszon okán (több strigula azaz kezelt gyermek több pénz nekik). Pedig az alaptalan korai fejlesztésnek több a kára, mint a haszna, általában. A korai fejlesztést csak akkor engedd, ha nyomós ok van rá, mert olyankor hasznos. Terjedelmi okokból most nem térek ki arra, mi számít nyomós oknak.