Fiam 2,5 éves, brutál nyafogós, kényes mindenért sír, adnátok pár nevelési tippet ami nálatok bejött?

Van napi rutinunk, nagyjából. Mondjuk ha beteg vagy hasonló akkor el csúszik, de ennyi szerintem bele fér. Általában egy időben ébred és alszik el. Dél előtt megyünk ki játszira vagy szervezünk programot, de nem visszük túlzásba, mert túlpörög, kezelhetetlen lesz. Délben szundi, majd estére egy gyors séta vagy bicajozás a folyó parton. Hosszabb családi programok hétvégén vannak. Próbálom a szabályokat betartatni vele, de jelenleg olyan korszakát éli amikor állandó harcot vívunk mert feszegeti a határait. Ma pl a kezébe adtam a tányérját hogy vigye az asztalhoz és ott fogyassza el a reggelit, mikor be mentem a szobába a kanapén csücsült a tányérjáról majszolt, mondtam hogy nem, üljön az asztalhoz mert csak az asztalnál eszünk ennyiért olyan üvöltésbe kezdett hogy zengett az egész lakás. Tányért el vettem, asztalra tettem és mondtam vagy így vagy sehogy. Még bömbölt egy ideig aztán oda ült. Próbálom megtalálni az arany középutat, választási lehetőséget is ajánlani neki és következetes lenni,de ez a nyafogás meg a mindenért is földhöz csapom magam meg vinnyogok kikészit. Amint valami nem úgy alakul ahogy ő azt el képzelte. Sokszor azért csinálja mert nem értem mit szeretne, így inkább üvölt torka szakadtából, persze ha akarja és le nyugszik kitudja nagyjából mondani mit akar pl joghurt, de ez nagyon ritkán fordul elő.