Kedves Anyukák! Van vagy volt-e valaki hasonló helyzetben, mint én, vagyis, hogy 17 hónapos kisfiam még mindig szopizik éjjel, de igazából már csak elalváshoz, nappal is, de amúgy nem kéri?

Nekem a nagyobbik fiam volt sokáig szopizó. Igazából így utólag azt mondom csakis azért, mert nem voltam kellően határozott az elválasztásában (akkor a világért nem vallottam volna be :D ) Tehát amikor már végképp rosszul éreztem magam az állandó éjszakai szoptatásoktól akkor annyit tettem, hogy csak odabújtam mellé és simogattam, ő pedig "foghatta" a cicimet. Persze előtte egész nap emlegettem neki, hogy most már csak az esti elalvásnál lesz tejecske éjszaka aludni kell anyának is, babának is. 2-3 éjszaka volt egy kis méltatlankodás de szépen megtanult visszaaludni magától. Az esti szoptatás elhagyása viszont sokkal nehezebb volt, mert közben született egy kistesó is.

Menni fog ha egyszer elhatározod magad. Sok sikert!

Persze, hogy vége lesz, ezt te is tudod. :) Inkább az a kérdés, mikor - és főleg, hogy te mit fogsz csinálni addig?

Szerintem az a probléma, hogy perpill bizonytalan vagy magadat illetően, hogy mit gondolj erről, hogyan állj hozzá. Az egyik feled úgy érzi, elég volt már, a másik feled pedig látja, hogy a fiadnak még szüksége van a szopizásra. - Megjegyzem, nem hiszem, hogy rossz szokásról lenne itt szó, hiszen írod is, hogy amikor fogzik, akkor nagyon cicis... vagyis jót tesz neki, csillapítja vele a testi és lelki fájdalmát is. Gyanítom, hogy részben ezért is vagy döntésképtelen, mert látod, hogy igényli és használ is neki.

Tulajdonképpen te mit szeretnél? Mi felé billen a mérleg?